Nincs tartós megoldás a vetési varjak okozta konfliktusokra
Egyre több településen okoznak konfliktust a vetési varjak városi kolóniái, de a szakember szerint a jelenlegi helyzetben csak az együttélési stratégiák megtalálása jelenthet némi megoldást.
Egyre több településen okoznak konfliktust a vetési varjak városi kolóniái, a probléma az egyik leggyakoribb, amellyel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakembereit megkeresik – mondta az MTI-nek Orbán Zoltán, a szervezet szóvivője, aki szerint nincs tartós megoldás a vetési varjak okozta konfliktusokra.
A szakember hangsúlyozta: a helyzet alapvetően emberi eredetű, így a következményeknek a madarak mellett a lakosság és az önkormányzatok is „áldozatai”. Az elmúlt évtizedben a lakossági nyomásra hozott intézkedések – különösen a fészkek eltávolítása – sok esetben nemhogy nem oldották meg a problémát, hanem súlyosbították azt.
Orbán Zoltán szerint gyakori tévhit, hogy a fészkek leverésével a varjak elhagyják az adott települést.
Nem mennek el, sőt: egy telep helyett akár húsz kisebb alakul ki, ami sokkal több embert érint
– fogalmazott. Hozzátette: a madarak a megsemmisített fészkeket akár napokon belül újraépítik, és a zavarás hatására a település több pontján is megjelenhetnek.
A vetési varjak jelenléte több okból zavaró: hangos, telepesen költő madarakról van szó, amelyek ürüléke beszennyezi a közterületeket, parkoló autókat, valamint intézmények – például óvodák és iskolák – udvarait. A költési időszakban a zajterhelés különösen jelentős, de a madarak az év más időszakaiban is visszajárhatnak éjszakázni.
A szóvivő kiemelte:
a különféle riasztási módszerek – például ultrahangos eszközök, fényvisszaverő tárgyak vagy ragadozómadarakat utánzó eszközök – nem hatékonyak.
"Ezek tudatos, rendkívül intelligens állatok, az ilyen megoldásokhoz gyorsan alkalmazkodnak" - mondta.
Jelenleg nincs olyan biológiai vagy madártani módszer, amely tartósan megszünteti a problémát. A jogszabályok ugyan lehetővé tesznek bizonyos beavatkozásokat – például a fészkek eltávolítását vagy a madarak befogását és gyérítését –, ezek azonban társadalmi ellenállásba ütközhetnek, és nem jelentenek hosszú távú megoldást.
Orbán Zoltán rámutatott: a lakosság elvárásai – hogy az állatoknak ne essen bajuk, a megoldás gyors, olcsó és kényelmetlenségtől mentes legyen – egyszerre nem teljesíthetők. „Ilyen megoldás nincs” – fogalmazott.
A szakember szerint a jelenlegi helyzetben a konfliktus kezelése inkább együttélési stratégiákat igényel.
Ilyen lehet a lakosság tájékoztatása, a kolóniák kevésbé lakott területek felé terelésének kísérlete, illetve a gyakorlati védekezés - például ponyvás vagy merev tető kiépítésével a leginkább érintett közterületeken az ürülékszennyezés csökkentésére. Néhány fával érintett, különösen nagy forgalmú településrész – például óvodaudvarok és iskolaudvarok – esetén a fészkek engedéllyel történő folyamatos eltávolításával helyi szinten csökkenthető a zaj- és ürülékterhelés.
A témával kapcsolatban további részletes információ található az MME honlapján.
