Már virágzik Székelyföldön a boldogasszony papucsa
Az Európában és Romániában is szigorú védettséget élvező növényfaj világos erdőkben, erdőszéleken, mészkőben gazdag talajú tisztásokon nő. A lassú fejlődésű növény a kihalás szélén áll, fokozottan védett: tilos leszedni, kitépni, elpusztítani, kereskedni vele.
Fotó: Ondrej Prosicky Forrás: Shutterstock A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Az Európában és Romániában is szigorú védettséget élvező növényfaj Hargita megyében a Csíki- és Gyergyói-havasokban, valamint a Hagymás-hegységben is megtalálható, továbbá Kovászna megyében is ismert három élőhelye. Világos erdőkben, erdőszéleken, mészkőben gazdag talajú tisztásokon nő. Mivel a növény fennmaradása rendkívül törékeny egyensúlyon múlik, és a kihalás szélén áll, fokozottan védett: tilos leszedni, kitépni, elpusztítani, kereskedni vele.
Demeter László biológus, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság munkatársa az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a faj tudományos neve – Cypripedium calceolus – ógörög és latin nyelvből ered, és „Afrodité kis papucsaként” fordítható. A virág jellegzetes alakjára utal román és magyar elnevezése is, és a keresztény kultúrkörhöz, Szűz Máriához kapcsolódik.
A boldogasszony papucsa a romániai flóra legnagyobb spontán orchideája, mely évtizedekig élhet ugyanazon az élőhelyen.
Védettségét az is indokolja, hogy fejlődése lassú, egy virágzásra képes felnőtt növény létrejötte hosszú ideig eltart.
Megjelenése mellett a biológiája is lenyűgöző: virágja csapdaként funkcionál a beporzó rovarok számára – mutatott rá Demeter László.
„A virág színe és megjelenése vonzza a kis rovarokat a „papucsba”, de a belső falak csúszósak, és nem engedik őket kijutni azon az úton, amelyen bejutottak. Az egyetlen kiút a virág tetején található két keskeny nyíláson keresztül vezet. Kifelé menet a rovarok kénytelenek elhaladni a portokok és a bibe mellett, így történik meg a beporzás” – mondta a szakember.
Mivel magjai rendkívül kicsik és nem tartalmaznak elegendő tápanyagtartalékot ahhoz, hogy önállóan csírázzanak, a fejlődéshez kapcsolatba kell kerülniük a talajban található mikroszkopikus gombákkal. Ez a szimbiózis biztosítja az új növény létrejöttét.
A biológus szerint a növény védettségét a faj ritkasága, szigorú ökológiai igényei, a klíma- és élőhelyváltozásokra való érzékenysége indokolja. Azokat, akik találkoznak vele, arra kérik, hogy csodálják, de hagyják az élőhelyén.
Egy természetből gyökerestől kiszedett növénynek nagyon alacsonyak a túlélési esélyei, és egyetlen példány elvesztése is hatással lehet egy évtizedek alatt kialakult populációra.
A legjobb módja annak, hogy megvédjük ezt a rendkívüli orchideát, ha természetes élőhelyén csodáljuk, és hozzájárulunk azoknak a helyeknek a megőrzéséhez, ahol még mindig fennmaradt
– mondta.
A boldogasszony papucsa egyik legfontosabb populációja a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkban található. Itt mintegy 300 példány nő csoportosan, viszonylag kis területen, ami különösen értékes a faj védelme szempontjából.
