Nem gyilkolt, de bűnös a balástyai „gereblyés”

– Merev, hajlíthatatlan személyiség, paranoiás személyiségjegyek – így jellemezték a vádlott elmeállapotát a kirendelt orvosszakértők. – Kis sérelemre is eltúlzott mértékben reagál – szólt a magyarázat, hogyan is kerülhetett a bíróság elé a hatvan éves balástyai asszony.

A védelem abban reménykedett, hogy a szakértők által közepes fokban korlátozott belátási képességűnek nevezett asszony esetében – aki mellett számos enyhítő körülmény szólt – a büntetési tétel alsó határa, tehát két év alá szoríthatják a büntetés mértékét. Ezért úgy igyekeztek beállítani a történteket, hogy az asszony ijedtében ütött, először egy gereblyével, amelyet a sértetten el is tört, ezután egy éppen levágott cseresznyefa-ággal. A tény, hogy az összeszólalkozást és a tettlegességet is az áldozat kezdte, azonban a tanúvallomások alapján kiderült, hogy a második ütés akkor érte a férfit, amikor éppen a földről igyekezett felkászálódni. Ráadásul a sértett olyan súlyos alkoholmérgezéses tüneteket produkált, hogy nemigen jelentett veszélyt senkire. ( Az orvosszakértő megállapította, hogy az áldozat megelőzően szinte halálos adag alkoholt vett magához.) Az asszony által bevitt ütéstől egy józan ember el sem esett volna, tehát az önmagában alkalmatlan volt arra, hogy kioltsa bárki életét. A halált részben a szerencsétlen esés, részben az italozó életmód miatt kialakult agyduzzanat, és végül a heveny alkoholmérgezés okozta.

A bíróság leszögezte, hogy az asszony közepes fokban korlátozott belátási képessége paranoiás téveszmékkel magyarázható, de azzal tisztában van, hogyha valakit fejbevernek, annak milyen eredménye lehet, ezt a védekezést tehát nem fogadták el. Vagyis a vádlott szándékosan követte el a súlyos testi sértést, a halálos eredményre azonban nem terjedt ki az akarata, ezért e tekintetben csak gondatlanság terheli. Az elkövetett bűncselekmény kettőtől nyolc évig terjedő büntetéssel sújtható. A bíróság által kiszabott büntetés  az alsó határt közelíti, figyelembe véve a vádlott büntetlen előéletét, beismerő vallomását, illetve azt, hogy az áldozat maga kezdeményezte a konfliktust. A védelem enyhítésért fellebbezett. A bíróság az ügyész egyetértésével döntött arról, hogy a vádlottat nem szükséges tovább előzetesben tartani, ezért házi őrizetben marad a jogerős ítélet meghozataláig – amennyiben sikerül betartania az erre vonatkozó szabályokat.