Tizenegy darabba vágta a feleségét

Különös zajra érkezett haza az osztálykirándulásból a tizenkét éves Kozma Ferike 1995. május 29-én. Apja, az idősebbik Kozma Ferenc takarított. De nem is akármivel: egy nagyteljesítményű gépet vett ki a kölcsönzőből, avval sikálta a lakást. Csodálkozott is a fiúcska, hiszen ilyet azelőtt sohasem tett az apja. A gyerek csodálkozása csak akkor volt nagyobb, amikor anyját viszont nem találta otthon. Sőt, már az előző éjszakát sem otthon töltötte, tudta meg.

A férfi a felesége eltűnését másnap reggel bejelentette a városi rendőrkapitányságon. A nyomozók pedig nagy erőkkel kezdtek kutakodni. Annál is inkább, mert az asszony soha előtte nem maradt ki éjszakára, ráadásul pedig a város kórházából kiszervezett egyik cég ügyvezetője volt. Talán az üzleti kapcsolatai miatt tűntette el valaki vagy valakik? Ez a feltételezés azonban nem bizonyult valósnak, derült ki egy-két héten belül. Akkor hát hová tűnhetett az asszony? Kérdezgették a férjet, ám ő csupán a karját tárta szét: fogalma sincs. Viselkedése miatt azonban egyre gyanúsabbá vált, javasolták hát neki, hogy szerepét tisztázandó, üljön be a hazugságvizsgáló gépbe. A férfi vállalta, ám amikor látta, hogy ezáltal egyre több titkára derül fény, megtagadta az együttműködést.

– Tudom az ügy megoldását – jelentette ki a férj jegyzőkönyvön kívül, amikor a nyomozók az aktát kénytelenek voltak anélkül lezárni, hogy az asszonyt megtalálták volna. – De nem osztom meg önökkel. Majd amikor a fiam tizennyolc éves lesz, akkor elmondom. Ferikét fel kell nevelnem.

S valóban, hat év múltán Kozma Ferenc beismerte: megölte és feldarabolta a feleségét. Hogy miért nem került mégsem rács mögé? Nos, ez is kiderül a Szabad Föld pénteken megjelenő, 23. számából, a Döglött akták rovatból, a szokásos helyén, a 14. oldalon.