A legmegbízhatóbbak: tűzoltóság, posta, rendőrség

Az első három
A kilenc kiválasztott szakma (tűzoltóság, posta, rendőrség, környezetvédők, bíróság, jótékonysági szervezetek, köztisztviselők, önkormányzati képviselők, bankárok) képviselői iránt érzett bizalom mértékét 19 országban (Magyarország, Belgium, Németország, Franciaország, Görögország, Nagy-Britannia, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Svédország, Svájc, Spanyolország, Bulgária, Lengyelország, Románia, Csehország, Oroszország, Törökország, Egyesült Államok) felmérő kutatás eredményei szerint a megkérdezettek a legmegbízhatóbbnak a tűzoltóságot tartják, mely szervezet képviselői az 1-4-ig terjedő skálán (ahol 1=egyáltalán nem bízom meg benne és 4=nagyon megbízom benne) 3,6-es átlagot értek el. Őket a sorban a posta és a rendőrség követi 2,9-es, illetve 2,8-es bizalmi átlaggal.
A GfK Bizalom Index felmérés eredményei szerint a válaszadók 94%-a bízik a tűzoltóságban, és kétharmaduk „nagyon megbízik” a szervezet képviselőiben, így nemzetközi összehasonlításban ők azok, akiket a legnagyobb bizalom övezi. A rangsor második helyén a posta áll: a megkérdezettek háromnegyede bízik a postai szolgáltatókban. Mindazonáltal Kelet- és Közép-Európában nagyobb bizalom övezi a postát, mint Nyugat-Európában, ahol a megkérdezettek 70%-a nyilatkozott így, ám ennél többen (72%) szavaztak bizalmat a rendőrségnek. Kivétel ez alól Görögország, ahol ötből csak ketten bíznak meg a rendfenntartó erőkben. Az első két helyezett hazánkban is a nemzetközi összesítésben vezető tűzoltóság és a posta.
Kelet- és Közép-Európában bár a rendőrség imázsa általában véve kevésbé jó, mégis kedvező jel, hogy minden második megkérdezett nyilatkozott úgy: megbízik országának rendfenntartó erőiben. Régiós összehasonlításban elmondható, hogy a rendőrség iránt a magyarok viseltetnek a legkevésbé bizalommal: csupán a megkérdezettek 48%-a vallott így. Az összes, a kutatásban résztvevő országot vizsgálva ennél kisebb bizalmat a rendfenntartó erőkben csak Oroszországban és a már említett Görögországban mértek a kutatók.

A bizalmi verseny vesztesei
Míg a felmérés során vizsgált szakmák képviselői, illetve szervezetek általában a lakosság bizalmát élvezik, a legcsekélyebb bizalom a szakszervezetek iránt mutatkozik. Az európaiak és amerikaiak 58%-a „nem bízik” a szakszervezetekben, s egynegyedük saját bevallása szerint „egyáltalán nem bízik meg” bennük. A legkritikusabban a bolgárok, az olaszok, a magyarok és a görögök vélekednek, ahol a megkérdezettek több mint 70%-a jelezte bizalmatlanságát a szakszervezetek iránt. Vannak azonban országok, ahol a szakszervezeteket a lakosság elismeri: Hollandiában a válaszadók 71%-ára, Svájcban, Svédországban, Törökországban, Belgiumban, Spanyolországban és Lengyelországban minden második megkérdezettre igaz ez.

Ahány ország, annyi vélemény
Általában pozitív a környezetvédő szervezetek megítélése is: a megkérdezettek mintegy 60%-a fejezte ki bizalmát irányukban. Kivétel ez alól Magyarország, ahol e szervezetek iránt bizalmat tanúsítók aránya nem éri el az 50%-ot és Görögország, valamint az Egyesült Királyság, ahol körülbelül minden második válaszadó nyilatkozott bizalomról. A legtöbb bizalmat e szervezetek Törökországban, Lengyelországban és Romániában vívták ki maguknak.
A bíróság, a jótékonysági szervezetek, a köztisztviselők, az önkormányzati képviselők, a bankárok iránti bizalom mértéke országonként változó, ám összességében a kép az országok több mint a felében pozitív. Míg a bíróságokban Nyugat-Európa és Amerika megbízik – az arány Egyesült Államokban elérte a 66%-ot –, addig Kelet- és Közép-Európában már csak 49% nyilatkozott hasonlóan. Különösen bizalmatlanok a bolgárok, olaszok és görögök szemben a svéd, holland, török, svájci, osztrák és német megkérdezettekkel, akik kifejezetten megbíznak bíráikban. Hazánkban ez az arány 53%, a régióban a legmagasabb.
A jótékonysági szervezeteket illetően is pozitív az összkép: a bizalmi index-skálán (a bíróságokhoz hasonlóan) 2,6-es átlagot értek el. Kelet- és Közép-Európában a válaszadók 62%-a (Magyarországon 58%) jelezte, hogy bízik ezekben a szervezetekben, illetve képviselőiben, míg a kontinens nyugati felén 55, az Egyesült Államokban 57% nyilatkozott hasonlóképpen. A válaszadók különösen Svájcban, Lengyelországban és Törökországban szavaznak bizalmat a jótékonysági szervezeteknek.
A köztisztviselők és önkormányzati képviselők Nyugat-Európában (53%) és az Egyesült Államokban (63%) a lakosság nagy részének bizalmát élvezik. Más a helyzet Kelet- és Közép-Európában, ahol összességében már csak a megkérdezettek 48%-a adott hangot bizalmának. A válaszadók Magyarországon és Bulgáriában a legkritikusabbak: a magyarok 73%-a és a bolgárok 62%-a saját bevallása szerint nem bízik a köztisztviselőkben, ráadásul közülük minden harmadik kifejezetten bizalmatlan. Nyugat-Európában hasonlóan negatív kép a görögökben és olaszokban él a köztisztviselőkről és helyi képviselőkről.
Hasonlóan eltérő véleménnyel vannak az egyes országok lakói a bankárokról. A megkérdezettek mintegy fele saját bevallása szerint megbízik a bankárokban. Néhány országban kifejezetten nagy bizalom övezi őket: Svédországban és Hollandiában a válaszadók több mint 80%-a, Svájcban és Németországban pedig a 70+-ot is meghaladja azok aránya, akik bizalommal viseltetnek a banki szakma képviselői iránt. De ugyanilyen nagy arányban bizalmatlanok irántuk az olaszok, s a kutatás az átlagosnál rosszabb eredményt hozott Magyarországon (31% bízik a bankárokban), Spanyolországban, Oroszországban és Franciaországban.