Internethasználat Európában

A GfK Csoport felmérése 13 közép- és kelet-európai országban (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Lengyelország, Szerbia és Bosznia-Hercegovina) készült, országonként ezer, 15 évnél idősebb személy megkérdezésével. Az eredmények a kutatásban résztvevő országokban reprezentatívak. A magyarországi adatokat GfK Hungária Piackutató Intézet szolgáltatta.
Az internetpenetráció mértékét tekintve a régióban Szlovénia (62%), Ausztria (59%) járnak az élen, Csehországban és Szlovákiában a magyarországihoz hasonlóan alakul az internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya.

E-mail
A hazai netezők körében legelterjedtebb internetes szolgáltatás az e-mailezés, valamint a hírekről, információkról való online tájékozódás: tízből négy magyar használja az internetet. Az internetet használó honfitársaink közel háromötöde minden nap netezik – a régióban ennél többen csak Szlovéniában csatlakoznak a világhálóra napi rendszerességgel. A kutatás eredményei szerint is a régióban a netezők a világhálóra főként e-mailezés, azaz elektronikus levélküldés és -fogadás céljából csatlakoznak. A tizenhárom országból tízben csaknem minden második felhasználó naponta kap, vagy küld e-mailt. A napi rendszerességgel levelezők legtöbben Szlovéniában vannak (77%), a sorban második helyen Magyarország áll (73%) – ezzel megelőzve többek között Ausztriát és Csehországot is. Az interneten keresztül történő, elektronikus kapcsolattartás lehetőségével a legkevésbé az ukrán netezők élnek – itt 43% soha nem küld, vagy fogad e-mailt.

Chat
Ettől eltérő képet mutat az interneten keresztüli „csevegés”, azaz chat-elés. E téren legaktívabbnak a román nethasználók mutatkoznak: a válaszadók 45%-a napi rendszerességgel él e lehetőséggel. Ehhez közelít az arány Bulgáriában (43%). A magyar válaszadók csaknem egynegyede használja eme online kommunikációs eszköz lehetőségeit, minek eredményeképpen a tizenhárom ország sorában a nyolcadik helyen áll. A legtöbben Szerbiában (68%) és déli szomszédunknál, Horvátországban (67%) nyilatkoztak úgy, hogy soha nem chat-elnek.

Hírek, információk
Az internetes híráramba a szlovén nethasználók kapcsolódnak be a legnagyobb arányban: 69%-uk nyilatkozott úgy, hogy a hírekről, információkról naponta, vagy majdnem naponta tájékozódik az interneten. Regionális összehasonlításban Lengyelországban (68%), Magyarországon (64%) és Szlovákiában (63%) hasonlóan magas azok aránya, akik a hírek, információk után a világhálón kutatnak. Az internetet hírolvasásra legkevésbé Romániában (49%), Ukrajnában (38%) és Szerbiában (32%) használják a netezők. A legtöbben Lengyelországban (76%) és Szlovéniában (72%) böngésznek a nethasználók különböző weboldalakat napi rendszerességgel. A világháló ilyen célú használata legkevésbé Romániában jellemző, ahol megkérdezettek több mint fele soha nem kapcsolódik a világhálóra emiatt.

Letöltés, megosztás
Az internethasználattal kapcsolatban gyakran merül fel a szellemi termékek jogvédelmének témája. A kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is, mely országokban milyen arányban használják a világhálót a netezők képek, filmek és zeneszámok letöltésére, illetve megosztására. A számok tükrében megállapítható, hogy szélesebb körben jellemző a tartalomletöltés, mint a fájlmegosztás. Bulgáriában és Ukrajnában a megkérdezettek 56%-a legalább havi rendszerességgel tölt le képeket, filmeket és zeneszámokat a világhálóról és fájlmegosztás terén szintén a bolgár felhasználók (és velük együtt a szlovákok) a legaktívabbak – mindkét országban a válaszadók 36%-a nyilatkozott úgy, hogy legalább havi rendszerességgel oszt meg a világhálón ilyen jellegű tartalmakat. A magyar nethasználók 36%-a szokott legalább havi rendszerességgel képet, filmet, vagy zeneszámot letölteni, fájlmegosztásra pedig nem egészen harmaduk használja a netet.

Online játékok
Online játék szolgáltatással legtöbben szintén Bulgáriában élnek – itt a megkérdezettek 27%-a naponta, vagy majdnem naponta, 16%-uk legalább havonta, 10%-uk pedig ritkábban, de játszik az interneten. Magyarország az online játékokba bekapcsolódó nethasználók arányát tekintve a középmezőnyben foglal helyet.

Online bank, vásárlás
Az internet ma már nem csupán a szórakozás, de a hétköznapi életet sok szempontból megkönnyítő eszközként is szolgál – így például lehetővé teszi banki ügyeink, illetve beszerzéseink távolból történő intézését. Az internetes bankolás a 13 vizsgált ország összehasonlításában egyértelműen Ausztriában a legnépszerűbb szolgáltatás: csaknem minden második nethasználó intézi pénzügyeit legalább havonta az interneten keresztül. Hazánkat e téren egyaránt megelőzi Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, a Csehország és Szlovákia.
Interneten keresztül csaknem minden negyedik osztrák nethasználó rendszeresen, további 34% pedig rendszertelenül ugyan, de vásárol a világhálón. E tekintetben a régió második helyezettje Csehország, ahol a neten rendszeresen vásárlók aránya csak 16%, ám a netezők további 36%-a szintén itt intézi alkalmanként beszerzéseit. Hazánkban mindössze 4%-ot ér el azok aránya, akik rendszeresen használják az internetet vásárlásra. A megkérdezettek 81%-a saját bevallása szerint soha nem vásárol a világhálón.