Kevesebbet költünk napi fogyasztási cikkekre

A háztartások FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) vásárlásainak növekedési üteme az éves szinten mért 8%-os inflációs ráta alatt maradt, a költések dinamikájában relatív csökkenést eredményezve. A 2008-ra jelzett gyorsuló gazdasági növekedés, valamint a becslések szerint 5%-ra mérséklődő infláció azt vetíti előre, hogy az idei év második félévében a hazai kiskereskedelemben újra élénkülés várható.
A modern kereskedelmi csatornák tavaly tovább erősödtek és immáron a hazai napi fogyasztási cikk forgalom több mint kétharmadát adják. Közülük is elsősorban a hipermarketek és a diszkontok piaci részesedése emelkedett jelentősen. A hipermarketek és a diszkontok együttesen a háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásainak 43 százalékát adták 2007-ben, szemben az előző év azonos időszakában mért 41 százalékkal.  A hagyományos értékesítési csatornáknak számító független, illetve láncba szerveződött kisboltok együttes részesedése – az előző évek tendenciájának megfelelően – újra csökkent. A kisboltok együttes fogalma ezzel szemben 29 százalékra apadt, mivel – egyebek mellett – versenyhátrányba kerültek a globális beszerzést folytató üzletláncokkal szemben az ár-árukészlet és az infrastruktúra terén (pl. parkoló hiánya), illetve figyelembe véve a költségigényes marketingtevékenység korlátozott lehetőségeit.
Évek óta tartó tendencia, hogy a nagyobb üzletláncok válnak a heti nagybevásárlások helyszínévé, ezzel együtt a kisboltokban történő vásárlás a napi szinten szükséges termékek beszerzése felé tolódik el. Jól tükrözi ezt az is, hogy az egy-egy vásárlás alkalmával elköltött pénzösszeg a kisboltok esetében – az elmúlt két év eredményei alapján – lényegesen alacsonyabb, mint a modern kereskedelmi csatornákban. Tavaly a kiskereskedelmi láncokhoz tartozó üzletekben egy-egy vásárlás alkalmával a háztartások átlagosan 1322 forintot hagytak a kasszánál, ez a független kisboltokban 1042 forint volt – szemben a hipermarketekben mért 4216 forinttal és a diszkont üzletekben jellemző 2244 forinttal.
Megtorpant az autós vásárlások súlyának emelkedése, mivel a jelentős számú boltnyitás miatt egyre több kiskereskedelmi üzlet került gyalogosan is elérhető közelségbe. Mindazonáltal az autós vásárlások esetében jóval magasabb az egy vásárlás alkalmával elköltött összeg: míg a vásárlások számának csupán 21%-át adták az autós beszerzések, addig a háztartások által elköltött összeg alapján 42%-ot képviselnek. A kártyás fizetések aránya évek óta fokozatosan nő, és jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik a háztartások ilyen módon. Tavaly 6%-ra emelkedett a kártyás fizetések aránya (szemben a négy évvel korábbi 2%-kal). Az értékforgalom alapján ugyanez az arány 15%-ra nőtt az elmúlt évben. A kisboltokban – a lánchoz tartozó kis üzletek és a független kisboltok esetében egyaránt – a forgalom kevesebb mint 2%-a származik bankkártyás fizetésekből.