Vonzzuk a kockázati tőkét

A magyar vállalatok növekedési potenciáljának gyakorlati hasznosításához nélkülözhetetlen tőke legfontosabb forrását a hazánkban is jelenlévő, mintegy 30 kockázati- és magántőke-alap jelenti. Az elmúlt évben a Magyarország iránt is érdeklődő alapok által összegyűjtött tőke minden korábbi rekordot megdöntve, 3,1 milliárd euró értéket ért el. A 2004-ben mért félmilliárd, majd a 2005-ben regisztrált egymilliárd euróhoz képest 2006-ban 1,2 milliárd euróra bővült. Magyarországnak komoly kihívást jelent az EU-hoz újonnan csatlakozott országokkal való verseny is, de mivel a tőkebefektetők mindig a jövőbe fektetnek be, úgy tűnik, Magyarország ebből a szempontból jó helyzetben van – tudtuk meg Karsai Judittól, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület szakértőjétől.

A kockázatitőke-befektetéseket a tőkét kereső vállalkozás átlagon felüli növekedési potenciálja teheti gazdaságilag racionálissá a befektető szemében, aki pénzét a cég piaci értékének középtávú növekedésén keresztül szeretné fialtatni. E növekedési potenciál megítélését a befektetők egy igen szigorú kritériumrendszer alapján végzik – derült ki Geszti András, a kkv-szektorba évi csaknem 500 millió forintot fektető Euroventures ügyvezető igazgatójának ismertetőjéből. Érdekesség, hogy nagyobb cégekbe könnyebb tőkét bevonni, jellemzően 100-200 millió forint alatt már túl magasnak találják a befektetők a vállalkozás felvásárlásának költséghányadát ahhoz, hogy megérje a tranzakció.

Az iparági tapasztalatok alapján egy adott cég fejlődésének ütemét leginkább a cég múltja, az üzleti terv minősége és a meghatározott célrendszert elérni képes menedzsment (belső kritériumok) határozzák meg. A belső kritériumok mellett a külső feltételrendszernek is adottnak kell lenni a fejlődéshez. A piac stabilitása és növekedése, a piac szerkezete, a szállítók és vevők száma és minősége, illetve a versenytársak erőssége a legfontosabb szempontok.

A kockázati tőkebefektető középtávú, jellemzően 3-5 éves időperiódusra fektet be azzal a céllal, hogy a befektetési időszak végén a tőzsdei hozamnál magasabb megtérüléssel értékesíthesse üzletrészét. A befektetési periódus alatt a fejlődés (fejlesztési tőke) vagy a stabilitás (buy-out tranzakciók) érdekében a megtermelt jövedelmet a vállalkozásban hagyja, hiszen a tőkés (aki társtulajdonná válik a portfolió vállalatban) jellemzően nem az osztalékfizetésben, hanem a cég fejlődésében, stabilitásában érdekelt, ami jelentkezik majd az üzletrész értékesítésekor kért vételárban. Sikeres kockázati tőke exitek sora volt már Magyarországon, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a kockázatokat, hiszen az utóbbi évek során több tucat, a kockázati tőke által felvásárolt cég ment csődbe.

A tőke sikeres befogadáshoz feltétlenül szükséges a jól kidolgozott, megalapozott üzleti terv és az információs memorandum. Ezek nem csupán formai kellékek, hanem az üzleti tervezés legalapvetőbb dokumentumai, amelyek nemcsak a kockázati tőke „meggyőzésének” nélkülözhetetlen kellékei, de az igényelhető EU-s hitelek, támogatások, a kohéziós és strukturális alapokhoz való hozzáféréshez is nélkülözhetetlenek.