A Rába 120 évvel ezelőtti önkényes mederfoglalása

Hosszú évszázadokon keresztül a folyó biztosította Rábapatona lakói számára is a megélhetést. A Rába bővelkedett halakban, gazdag volt a folyó menti vadvilág, vízimalom őrölte a learatott gabonát. A Rába azonban pusztító áradásaival sok szenvedést is okozott Rábapatona lakóinak.
A szabályozási munkálatok lebonyolítására 1873-ban megalakult a Rábaszabályozási Társulat. 1885-ben a tényleges munkák megkezdése érdekében az országgyűlés elfogadta az úgynevezett Rába-törvényt t1885/XV. törvénycikk.). A munkálatok végrehajtására Radó Kálmán személyében kormánybiztost neveztek ki. A folyó alsó szakaszának szabályozási munkái 1886 és 1892 között zajlottak. Rábapatona és Győr között a folyó számára egy teljesen új nyílegyenes folyómedret ástak, és így a 26 kilométeres folyószakaszt 11 kilométerre rövidítették.
Az új meder ünnepélyes átadását 1888. október 8-ára tűzték ki. A Rába azonban ismét bebizonyította, hogy ha kell szeszélyes is tud lenni. A nagy esőzések következtében az átadás előtti éjszakán áttörte az új meder gátját és önkényesen elfoglalta maga számára az új folyómedret. A nem mindennapi eseményről a korabeli sajtó a következő képen számolt be: „A rábaszabályozási társulati véleményezőbizottság azon óhajára, hogy a rábapatonai átvágás, mint jelentékeny vízi mű, ünnepélyesen nyittassék meg a Rába árjának, Radó-kormánybiztos az összes érdekelt megyéhez és egyéb a társulat érdekköréhez tartozó egyénekhez meghívókat küldött szét… d.e. 10 órakor jött a futár a kormánybiztoshoz, hogy a Rába már éjfél után áttörte az átázott földréteget és mesterségesen csinált dominiumába önhatalmulag lépett be. De mivel az ünnepélytelen megnyitásra mégis néhányan megjelentek, kocsik is készen vártak az indulásra, a kormánybiztos ur kiadta a jelszót az indulásra… Közel 3 óra lett, mire a hid előtt kikötheténk. Harsány éljen fogadta a járművet, és midőn a kormánybiztos kiszállt és az éljenzés lecsillapult Staril patonai szakaszmérnök lépett elő és csinos beszéddel üdvözli a kormánybiztost…Ezután az egész társaság felment az uj patonai hidra és onnan szemlélte az áttörés helyét. A gyors vízfolyás a földgátat az egész meder szélleségében elhordta, ugy hogy emberi segédkezés már fölöslegessé vált. Sokan sajnáltuk a viznek ezen előzékenységét vagy ha tetszik, udvariatlanságát, mely megfosztott bennünket oly látványtól minőre nem adódik mindig alkalom.” (Győri Közlöny, 1888. október 11. csütörtök, 1-2. oldal.)
A Rábapatonai Kulturális Egyesület, a Bilibáncs Alapítvány, a Rábapatonáért Közhasznú Egyesület, valamint az Alsó-Rábamenti Faluszövetség a nem mindennapi mederfoglalás 120. évfordulójára 2008. október 7-én délután táblaavatással egybekötött ünnepi megemlékezést szervez a rábapatonai hídnál és a híd melletti ártérben. Az ünnepség keretében felavatásra kerül egy a hídon elhelyezendő vízitúrázókat tájékoztató és útbaigazító információs tábla, valamint az ártéri csónakkikötőnél a nevezetes áttörésnek emléket állító tájékoztató tábla.
Az ünnepségre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.