Matyi mellett állatkert

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark csodás természeti környezetben található, a látogató két- három óra hosszánál előbb nem „szabadul” az állatkertből és vidámparkból, amit néhány éve összenyitottak, vagyis egy jeggyel két helyre is eljuthatunk.
A vidék első állatkertjében jelenleg 165 állatfajta több mint ezer egyedét, s hatszáz különleges növényfajt tekinthető meg. Felújított, megszépített környezetben, az állatok eredeti élőhelyéhez hasonló körülmények között láthatjuk viszont a hazai és a világ minden tájáról hozott madarakat, emlősöket, valamint a trópusi ház különleges állatait és növényeit. Az újjávarázsolt debreceni állatkert három esztendeje önerőből, központi segítség nélkül, s a támogatók anyagi hozzájárulásából létezik.
Akinek az állatkerti séta után maradt rá ereje, szempillantás alatt a Vidámparkba érkezik. Nagy Sándor Tibor igazgató büszke arra, hogy a Tiszántúl legnagyobb, állandóan nyitva tartó Vidámparkja nemrég korszerűsödött.
A további fejlesztés gondolata foglalkoztatja a vezetőt és a Nagyerdei Kultúrparkot támogató helyi önkormányzatot is, de azt senki nem tervezi, hogy a Köztemető közelében Disneyland-szerű, zajos szórakoztató központ létesüljön. Szeretnék inkább a helyi, vásári hagyományokat, játékokat életre kelteni. A Vidámpark egyik büszkesége az ipartörténeti lovas-forgó, amilyenből Debrecenen kívül csak három példány létezik a világon: Budapesten, Bécsben és Párizsban. Ugyancsak nagy népszerűségnek örvend a békebeli hangulatot idéző kisvasút, ami az erdő mélyére, a dámvadakig szállítja az utasokat. Közkedvelt az elvarázsolt kastélyban berendezett ifjabb Kemény Henrik bábtörténeti kiállítás. A 83 esztendős Kossuth- díjas bábművész Debrecennek ajándékozta a nagyhírű bábos família hagyatékát. A Vitéz Lászlót életre keltő művész jól ismert „Szervusztok, pajtikáim!” mondatával évtizedek óta az ország szeretett Heni bácsija, aki maga is aktívan részt vett a kiállítás szervezésében.
A bábos mester családjának története önmagában felér egy kalandos mesével. Nagyapja, Korngut Salamon csizmadiamester volt, aki a 19. század második felében kezdett bábjátékkal foglalkozni, s új tapasztalatokért Amerikába utazott. A debreceni Vidámpark egyik ékessége – a játékok mellett – éppen a művészdinasztia felbecsülhetetlen értékű művészi eszközeiből álló bábtörténeti kiállítása.