Bödönünnep

A régi háztartások kamráinak fontos edénye volt a bödön. Lehetett fából, cserépből, vagy éppen zománcos vasedény viselte ezt a nevet, amelybe anyagától függően lisztet, disznózsírt, libazsírt tartottak.

Krónika2008. 11. 13. csütörtök2008. 11. 13.
Bödönünnep

A nagysága, a színe, sőt a neve is a tájtól függött, ahol használták. Ma már kevés kamrában található meg a zsírosbödön, de sokunk gyermekkorának élő emléke. Ezt a hagyományt eleveníti fel a november 15-i, második alkalommal megrendezett Bödönünnep Feldebrőn. A település Árpád-kori templomáról, benne vélhetőleg Aba Sámuel király sírjával, illetve a debrői hárslevelűről, erről a konty alá való finom borról nevezetes. Az Éva udvarház hetven darabos bödöngyűjteménye lesz alapja a vigasságnak. Pótkocsis traktoron indul útnak a bödönsereg a Verpelét felé vezető úton a falu végét jelző tábláig, hogy a nagy csattogás, csörömpölés felkeltse a figyelmet: kezdődik az ünnep. Aztán az Udvarház a vendégek elé tárja a környék finomságait: a libatepertős rétest, a frissen sütött mangalicatepertőt, a lila hagymás, liba- vagy disznózsíros kenyeret vödrös savanyúsággal. Tízféle házi lekvárt kóstolhatnak az édesszájúak, avagy házi szörpöt, forralt bort. A helyi templom védőszentjéről, Szent Mártonról sem feledkeznek meg, sőt az Ödönökről sem, akik másnap ünneplik a nevük napját.
(koppány)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek