Merre száll Szlovákia?

Szárnyalhat megint a „keleti Detroit”, az autógyártás fellegvára, hacsak néhány politikusa meg nem akadályozza ebben. A szemellenzős politika és a gazdaság – régóta tudjuk – szorosan összefügg. Szlovákia hülyét csinál magából, és rakja magát a térképen – egyre távolabb Európától.

KrónikaA. Fodor György2009. 07. 31. péntek2009. 07. 31.
Merre száll Szlovákia?

Most éppen az a hír, hogy az alkotmánybírósághoz fordul szeptemberben a kétnyelvű földrajzinév-használatot engedélyező oktatási törvénymódosítás miatt a két kisebbik kormánypárt. A Ján Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és Vladimír Meciar Demokratikus Szlovákiáért Mozgalma (HZDS) a februárban módosított tanügyi törvény ügyét már májusban az alkotmánybíróság elé akarta vinni, amiért a törvény megengedi, hogy a kisebbségi, így a magyar iskolákban használt tankönyvekben feltüntessék a magyar földrajzi neveket. A két kormánypárt főként azt bírálja, hogy tisztázatlan, mi számít közkeletű, meghonosodott megnevezésnek.

Hát, ezen el lehet szórakozni egy jó ideig, nem kétséges. Az ügyet már felkapta a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap is, és nem valószínű, hogy a témát – szlovák óhaj szerint – el lehet temetni. Még az is elképzelhető, hogy a hivatalos Pozsony fellobbantotta a gyújtózsinórt Európában. A cikk szerzője szerint a magyar európai parlamenti képviselők Brüsszelben és Strasbourgban egyaránt napirendre kívánják tűzni a témát, meggyőződésük ugyanis, hogy nemzetállami hatásait tekintve a törvény nemcsak a legdurvábban sérti a kisebbségi jogokat, hanem azokat a nemzetközi megállapodásokat is, amelyeknek éppen ezeket a jogokat kell védeniük. A paragrafusok kétségtelenül diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaznak. A Szlovákiában élő magyarok parlamenti képviselőinek csak nehéz csatározások után sikerült elérniük azt, hogy a magyar népcsoport tankönyveiben a helységneveket a szlovák megnevezés után legalább zárójelbe helyezve magyar nyelven is feltüntethessék – emlékeztetett a tudósító, majd beszámolt arról: a most elfogadott nyelvtörvényben előírtak megszegése 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtható.

Senkit sem lepett meg Szlovákiában, hogy Ivan Gasparovic szlovák államfő aláírta az államnyelvtörvény módosítását. Nem ez az első eset, hogy az elnök olyan törvényt ír alá, amely érdeke a kormánykoalíciónak, de nem érdeke Szlovákiának. Ezt nem szlovákiai magyar lap, hanem a SME című szlovák liberális napilap írta. A szlovákiai államnyelvtörvény büntetheti a kisebbségi (magyar) nyelvhasználatot, ha az sérti a szlovák érdekeket. Hogy miként, az nem teljesen világos, de az már kiderült, hogy a szlovákok tudatlanok lehetnek létfontosságú információkban, ha magyarok egymás között „pletykálnak”. És az mégiscsak elképzelhetetlen, hogy a szlovákoknak meg kellene tanulniuk magyarul csak azért, mert a magyarok a szlovákok számára ismeretlen nyelven beszélnek róluk, ami, lássuk be, felháborító.

Pozsony bekormányozta magát egy olyan alagútba, amelynek végén a kisebbségi ügyekben mégoly óvatos európai intézmények sem maradhatnak semlegesek. Az Európai Unió nem hagyhatja szótlanul a történteket.

A szlovák államnyelvtörvény karanténba rakja a kisebbségi magyarok nyelvhasználatát, és adott esetben bünteti is, végső esetben ötezer euróra, vagyis közel másfél millió forintra, ha valaki magyarul szólal meg, és ezzel mély sötétségben hagyja a környezetében élő szlovákot, aki nem tud magyarul és ez által létfontosságú információtól fosztatik meg.
Az államnyelvtörvény szeptembertől lépne érvénybe, és kriminalizálná a „helytelen” nyelvhasználatot. Erre mondta Michael Gahler német európai parlamenti képviselő, hogy Robert Fico miniszterelnök és koalíciós partnerei „még nem érkeztek meg Európába”.

Ezek is érdekelhetnek