Pohárnyi hülyeség

Hülye ez, mondom magamban, hát a nagyfröccs – hungarikumról volna szó, barátim! – áll két rész borból és egy rész szódából, amit e honban mindenkinek tudnia kell, de meleg is van, ebédidő is van, hát csak legyintek: hozzon. És milyen jól döntök, ugyanis a pasi elém tesz két deci bort, tisztán, meg egy üveg ásványvizet. – Szalad a konyha – kérdem immár némileg támadólag –, nem ért rá a kettőt összekeverni? „Nem tehetem, mert 150 ezerre büntethetnek – így a válasz. – Ugyanis van a bor, mint jövedéki termék, de ha hozzáöntöm a vizet, az már egy új jövedéki termék előállítását jelenti, amit büntetnek.” És aztán mesél rémtörténeteket a 300 turistát váró étteremről, ahol a 300 pusztakoktélért – gyengébbek kedvéért barackpálinkát, Mecsekit és Tokaji száraz szamorodnit keverünk ilyenkor össze – másfél milliós bírságot fizettek.

Meleg is van, ebédidő is van, így hát az ember megissza a saját kezűleg kevert fröccsét, és mélyen eltűnődik, milyen hatalmas is az isten állatkertje…