Súlyos etnikai zavargások Kínában

A környéken elnémultak a mobiltelefonok, nem elérhető az internet, így a tájékoztatás megint csak az állami szervezetektől várható. A hírek szerint az autonóm régió fővárosában kétszáznál is több autót, ugyanilyen számú üzletet gyújtottak fel. A BBC szerint hasonló összecsapásra az 1989-es pekingi Tienanmen téri katasztrófa óta nem volt példa. Az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen felerészben ujgurok élnek. A muzulmán vallású, türk nyelvű népcsoport az Afganisztánnal és a volt szovjet közép-ázsiai köztársaságokkal, Kazahsztánnal, Tádzsikisztánnal és Kirgizisztánnal él szomszédságban. Ez a térség a híres selyemút része volt; szénben, aranyban és uránban gazdag. Jelentős kőolaj- és földgázkészleteket is rejt a föld mélye. Peking 1955-ben kebelezte be a mindössze 20 millió lakosú, hegyek szabdalta, sivatagos, öt németországnyi területet, és a többségi han kínai népcsoporthoz tartozókat telepített be oda. Az ujgurok azóta küzdenek az egykori Kelet-Turkesztán elszakadásáért.

Nincs magyarázat eddig arra, hogy miért ilyen magas a halottak száma. Szemtanúk szerint Peking bevetette a kínai néphadsereg alakulatait is, amelyek válogatás nélkül lőttek a tüntetőkre. Az ujguroknak tekintélyes nemzetközi szervezeteik vannak – Kína nem habozott, és külföldi összeesküvésnek minősítette a történteket. Kínában számtalan népcsoport él, és az ország olyan helyzetben találhatja magát, mint az egykori Szovjetunió – darabjaira robbanhat.