Koncz Zsuzsa a régi maradt

Majd pedig Berlin és Bécs következik. A közönség nem csak a klasszikussá vált dalokat hallgatja szívesen az énekesnőtől, új produkcióira is kíváncsi. Zsuzsa mindig időszerű témákat választ. S ma már jelbeszéd sem kell hozzájuk.{p} - Miként vélekedik arról, hogy befogadott bennünket az Európai Unió?
- Egyrészt ezt természetesnek tartom, hiszen mi, magyarok Európa területén lakunk, tehát európaiak lennénk, másrészt ehhez azért bátorság is kellett mindkét fél részéről. Talán nem beszélünk eleget arról, hogy sok tekintetben még nem tartunk ott, ahol az unió. Így az alapító tagok egy náluk fejletlenebb országnak segítenek felemelkedni, ami részükről nem kevés pénzbe és fáradságba kerül. Mi pedig nem kevés áldozattal igyekszünk hozni a kívánt teljesítményt. A közös rizikó az, hogy először természetesen az áldozathozatal nagyobb, az eredmények majd csak évek múlva lesznek érezhetőek, és ez okozhat feszültségeket.
{p} - Időnként csönd van ön körül. Hogyan érzi magát?
- Nagyon érdekes, izgalmas és mozgalmas világban élünk. Ha lépést akarunk vele tartani, muszáj felvenni a sebességet, de nem biztos, hogy napi huszonnégy órában pörögni is kell. Az a baj, hogy a felszínen mutatkozó negatívumok szólnak nagyobbat, és mintha a pozitív változások váratnának magukra. De az ember nem tehet egyebet, mint bízik abban, hogy lassan-lassan majd csak jobbra fordul körülöttünk a világ. Én a magam részéről teljes erőbedobással dolgozom, ugyanakkor egy idő után le szoktam állni. Ilyenkor teljesen "kikapcsolom" magam.
{p} - Ritkán ad ki új lemezt. Mindig kivárja a kellő pillanatot?
- Abból a szempontból megmaradtam a kezdeti évek elszánásai mellett, hogy ez a szakma számomra különleges és fontos, éppen ezért mindmáig teljes odaadással vagyok iránta. Velem talán szerencsésen alakultak a dolgok, noha annak idején nem előre megfontolt szándékkal választottam az énekesi pályát. Most eszembe sem jutna ilyesmi. Nem tudnék részt venni abban, hogy az életemet a napi taposómalomnak alárendelve teljes egészében kiárusítsam. Nekem kíméletesebb helyzetem volt, amit nem feltétlenül és kizárólag a rendszernek köszönhettem. Szerepet játszott benne, hogy egy nagy csapat indult együtt. A beathullám résztvevőivel összetartoztunk akkor is, ha nem voltak közös munkáink. S ez egyfajta védőkört jelentett számomra.
{p} - Önök alulról küzdötték fel magukat, s valódi sztárokká váltak. Most a névtelen senkiké a világ.
- Furcsa jelenség, kommunikációs zavar például az, hogy a dolgok többé nem azt jelentik, amit egykoron jelentettek. Hollywoodban azt nevezték sztárnak, aki kasszasikert csinált a filmjeivel. Nálunk nem így van. A televízió a bulvársajtóval összefonódva kreálja a címlapsztárokat, ki tudja, milyen elvek alapján.
- Önről sosem lehetett olyan cikkeket olvasni, melyek a magánéletével foglalkoztak. Tudatosan kerülte?
- Nem igazán volt tudatos. A pályám elején Magyarországon nem létezett bulvársajtó, tehát nem kellett attól tartanom, hogy a privát dolgaimmal foglalkoznak. Viszont megtapasztaltam ennek a másik oldalát is, méghozzá Franciaországban, ahol talán karrieresélyes voltam. De engem határozottan taszított az a fajta kommunikáció, amit ott láttam, és amely sajnos mára utolért bennünket is.
{p} - Ebben a felborult világban néha új utakat kell keresni. Sikerül?
- Az embernek egyik legfőbb segítsége a munkájában, ha tisztában van az adottságaival, és pontosan ismeri az irányokat, melyek megfelelnek neki. Amikor feltűnik a láthatáron egy-egy lehetséges új partner, nem tudni előre, hogy milyen végeredménye lesz az együttműködésnek. Tehát kell hozzá némi bátorság és kalandvágy.
- A nagy generáció biztosan nem okoz csalódást, így Koncz Zsuzsa sem.
- Bennem a változások közepette is ugyanazok az alapgondolatok moccannak meg, ugyanazok fontosak számomra, mint annak előtte. Az ízlésem sem változik. Szigorúan ítélkezem afölött, hogy mit adok ki a kezemből. A dalok akkor hatnak igazán a hallgatókra, ha éneklés közben engem is magukkal ragadnak. Biztos a dolgomban persze csak a koncertek után lehetek, amikor személyesen látom a hatást.
{p} - Legnagyobb meglepetésemre többségében fiatalok ülnek a koncertjein. Felfedezik a régi slágereit, vagy kihallanak valamiféle üzenetet a mai dalaiból?
- Ez engem is érdekelne. Pontos választ nem tudok adni, de azt észrevettem, hogy van a fiatalságnak egy rétege, amely nem a valóságshow-kra vagy a kereskedelmi rádiókra figyel. Szerencsére nem mindenki vevő a média által kínált nyilvánvaló olcsóságokra, inkább keres magának maradandóbb élményeket.
- Ugyanott tartunk, mint a beatkorszak hajnalán. Akkor a műfaj elfogadtatásáért kellett harcolni, most meg a minőségnek kell érvényességet szerezni. Reménytelen vállalkozás?
- Minden lemez egy újabb harc, minden korszak egy újabb kihívás. Most nem azokkal a problémákkal kell szembenéznünk, mint az út elején vagy útközben. A harmadik évezred kezdete a könnyen megszerezhető pénz körül forog. Nekem fontosabb, hogy a hozzám hasonlóan gondolkodó barátaimmal saját mércénk szerint dolgozzunk.
{p} - Legutóbbi dalával én is kérdezem: Ki nevet a végén?
- Remélem, hogy mi, mindnyájan. Azzal áltatom magam, hogy lesz okunk örülni és nyugodtan, boldogságban élni. Osztozzunk meg békésen ezen a világon. Ha lehet, ússzuk meg véresen drámai események nélkül. Ne bántsuk egymást, az élet maga úgyis elég nagy kihívás, fölöslegesen ne nehezítsük meg a saját dolgunkat. Végül az unióhoz való csatlakozás is több reményt ad, hiszen nem egyszerűen gazdasági szövetségről van szó, hanem kultúráról, nyelvről, etikáról, morálról, egyszóval: európaiságról.
Koncz Zsuzsa most az "európai gondolat"-tal van elfoglalva. Amint befejezi az európai turnéját, hozzálát következő albumához. Csak annyit árult el róla, hogy verslemezre készül, de még érlelnie kell az anyagot. Tudjuk: nem szokta elkapkodni. A kitartó közönség pedig képes hosszú éveket is várni az újabb élményekre, az újabb értékekre.