Magukat mumifikálták

A porhüvelyek egykori viselői olyan papok voltak, akik az emberi tűrőképesség határait feszegették, méghozzá egyedi vallási procedúra keretében, amelyet hosszú időn át titok övezett. A tudomány eszközeivel most feltárul előttünk a rejtély. A szerzetesek, hátborzongató módon, élve estek át a mumifikálás folyamatán. Az erről készített filmet a Discovery Channel sugározza.Élve eltemetveA shigon buddhizmus és alapítója, egy XIV. századi pap, Kukai tanításai alapján a szerzetesek a koplalás végletes formáját kezdték gyakorolni, amely végül a test mumifikálódásához vezet. Úgy tartották, ezáltal "saját testükben válhatnak Buddhává". A legvégső szakaszban fakoporsóba téve, élve temették el őket, csupán egy apró légzőnyílást hagytak a koporsón.

{p} Csak csodálni lehet az elszántságot és a hitbe vetett szent meggyőződést, amivel e szerzetesek a végletekig vitt böjtölésnek ilyen nehéz és hosszadalmas útját választották. A XXI. századi Japán jelképe kétségkívül a nyüzsgő Tokió. A fővárosiak rugalmasabb szemléletűek vallás tekintetében. Másfelé viszont épp a merevség jellemző. Jamagata tartomány, kétszáz mérföldnyire északra a fővárostól, ilyen hely. Mintha itt megállt volna az idő, és az ősi hiedelmek örök időkre rögzültek volna. E zord táj buddhista templomaiban bizarr rejtélyekre bukkanhatunk. Az egyik ilyen templom a Cserenji, mintegy négyszáz éve építették, jelenlegi főpapja Kome Sato. Különleges relikviát őriz. Így beszél róla:"Tecumonkai, a buddhista szerzetes múmiája már több mint százhetven éve van itt, amióta elérte saját mumifikálását. Hisszük, hogy fizikai állapota ellenére a lelke még mindig velünk van, és hatalmas erőt nyújt itt élő testvéreinek."Tecumonkai teteme különlegesen jól konzerválódott. Arcán, kezén az izmok és inak világosan kirajzolódnak. Testét még mindig hiánytalanul borítja valósággal kicserződött bőre. A szájhagyomány szerint fiatalon igen jóképű volt, és a szebbik nem odavolt érte.Nem ő az egyetlen buddhista, aki ilyen módon elérte a testi halhatatlanságot. Cserenjitől ötven kilométerre fekszik Sakata nyüzsgő kikötője, híres halászati központ. Másik híressége, hogy az itteni az egyetlen japán templom, ahol két buddhista múmia is található. Egyikük Csukai, a kétszázötven éve épült szentély első papja. Szamurájból vált szerzetessé, és 58 évesen tette le a földi létet.

{p} Másikuk Enjokai, 1822-ben halt meg, kilencedikként szolgált itt. Mindennapjai szorgos kertészkedésben teltek.Pár mérfölddel távolabb, Dainicsiro templomában található a talán legjobban tartósodott tetem, Sinjokaié, aki 1783-ban, 96 éves korában halt meg. Tizenkét évenként kiemelik üvegkoporsójából és átöltöztetik. Addig viselt öltözékének darabkáit ezután védelmező erejű relikviaként árusítják. Különös módon maguk a japán tudósok csupán az 1960-as évek elején szereztek tudomást az egyedülálló szerzetesi gyakorlat nyomán keletkezett múmiák meglétéről. Akira Macumoto professzor vezette a Tokiói Egyetem kutatócsoportját, amely 1961-ben Jamagatában tudományos módszerekkel vizsgálta meg az ottani tetemeket. A főpapok eleinte ellenezték a szentnek és értékesnek tartott ereklyék megröntgenezését, tartva attól, hogy megszentségtelenítésük átkot hoz a szentélyre. Miután a tudósok biztosították őket, hogy a lehető legnagyobb gondossággal és tisztelettel járnak el, áldásukat adták a kutatás folytatására.A vizsgálatok során kiderült, hogy a legtöbb múmiából utólag sem távolították el a belső szerveket, s ez annál meghökkentőbb, hogy minden más, eddig ismert balzsamozási technika az eltávolításukkal kezdődik, hiszen a lágy részek a legbomlékonyabbak.

{p} A halál beálltát követő néhány órában a holttest látszatra nem változik, belsejében azonban feltartóztathatatlanul megkezdődik a bomlás. Legyek petéznek a test leglágyabb, legnedvdúsabb szöveteibe, a gyomor és a bél rendes baktériumflórája pedig élelem híján a tetemből táplálkozik. Az enyészet hamar úrrá lesz a test fölött. Harcban az enyészettelA test megőrzését évezredekkel ezelőtt a világ leghíresebb balzsamozói, az egyiptomiak fedezték fel: bonyolult eljárásokat alkalmaztak a bomlás megállítására. Eltávolították a belső szerveket - az agyat, a májat és a beleket -, és a megmaradt szöveteket gyanta, mész és egyéb vegyi anyagok segítségével tartósították. Az egyiptomi technikák nagyon fejlett tudományos színvonalúak.A fáraókat emberek mumifikálták, a buddhista önkéntes múmiajelöltek azonban nem folyamodtak másokhoz segítségért. Macumoto professzor vizsgálataiból ítélve anélkül rögzült halál utáni testi állapotuk, hogy kitették volna őket a hagyományos balzsamozásnak. Rejtély, mi módon. A dokumentumfilm a legutolsó múmia, az 1829-ben elhunyt Tecumonkai életét vizsgálva keresi az árulkodó nyomokat.Az A fekete múmia titka című film a közép-szaharai társadalomba kalauzolja el a nézőt, amely egykor egész Észak-Afrikát uralta.

{p} Történetében a fekete múmia, Uan Muhuggiag a kalauzunk. Nagyon sok újítás, amelyet később az egyiptomiak honosítottak meg, innen ered. Más megvilágításba kerül nem csupán Egyiptom, hanem az egész afrikai földrész története. Az ókori egyiptomi kultúra és civilizáció keletkezéstörténete mindmáig a régészet legnagyobb rejtélye. Mi késztette az egyiptomiakat egy olyan különös szertartás bevezetésére, mint a mumifikálás? Honnan vették az ötletet? Mai ismereteink szerint Egyiptom előtt egyetlen nagy civilizáció létezett: Mezopotámiáé. Nincs rá bizonyíték, hogy itt, egy jóval régebbi civilizációban bármilyen hasonló temetési szertartást végeztek volna. Vajon honnan és miből meríthettek az egyiptomiak?A válasz meghökkentő módon a kietlen sivatagból érkezett. Egyre több jel mutat arra, hogy nem az egyiptomi civilizáció volt az első fejlett társadalom Afrikában: Mezopotámia felemelkedésekor Afrikában a közép-szaharai kultúra élte fénykorát. A régészek számára ennek első tanújelei a művészi sziklarajzok, amelyek egész Közép-Szaharában, Líbiától Egyiptomon át Maliig megtalálhatóak. Olyan állatokat - például krokodilokat, rinocéroszokat - ábrázolnak, amelyek nem élnek sivatagban. {p} A megörökített jelenetek vadászatot, állati maszkokat viselő embereket mutatnak be különféle szertartások közben. A feltárt rajzok ékes bizonyítékai annak, hogy valaha virágzó élet volt itt. Az ásatások egy eddig teljesen ismeretlen kultúrát körvonalaztak. Hordozóik nomád pásztorok, akik észak-afrikai vándorlásaik során terjesztették el saját kultúrájukat. Korábban, mint kiderül, megtelepedve, kunyhókban éltek. Fejlettségük csúcspontján, körülbelül hatezer évvel ezelőtt már teljes és egységes világlátást tükröző szertartásaik voltak. Az égiekkel közlekedő szaharai pásztorok halottaikat szertartásosan tartósították.Honnan ered a balzsamozás?A rajzok azonban paradicsomi környezetet sugallnak gazdag növény- és állatvilággal, bővizű folyókkal. A mai Szahara nem is hasonlít erre a képre. Az éghajlatváltozások tudománya azonban minden kétséget kizáróan igazolta: errefelé valaha dús szavannák terültek el. A Föld tengelyének megváltozott dőlésszöge okozott szárazságot a Szaharában, és ez végzetes volt a virágzó társadalomra. Legelők után kutatva a törzsek szétszéledtek egész Észak-Afrikában, mintegy hatezer évvel ezelőtt eljutottak a Nílus völgyébe is.

{p} Magukkal hozták többek között a mumifikálás ismeretét és egyéb szertartásokat, amelyeket később az egyiptomi civilizáció magába ötvözött.Egy olasz régészcsapat a líbiai sivatagban kutatva 1958-ban korszakos jelentőségű leletre bukkant: Fabrizio Mori professzor felfedezte a fekete múmiát az Uan Muhuggiag sziklabarlangban. A fiatal fiú, Uan Muhuggiag múmiája nagy vitákat váltott ki. Régebbi volt bármely ismert egyiptomi múmiánál, és már a puszta létezése is megkérdőjelezte azt az elképzelést, hogy az egyiptomiak voltak az elsők, akik bebalzsamozták halottaikat. A római La Sapienza Egyetem olasz kutatói azóta felfedeztek más mumifikálódott szöveteket is, több teljes múmiát azonban egyelőre nem sikerült találniuk a nevezett térségben. Akárhogy is van, Uan Muhuggiag régészeti értéke hatalmas. Az eljárás kifinomultsága, amellyel a tetemet tartósították, azt sugallja, hogy mumifikálása régóta élő hagyomány műve.ugallja, hogy mumifikálása régóta élő hagyomány műve.

Munkatársunktól

A fekete múmia titka. A film május 9-én 21 órakor látható.Magukból csináltak múmiát. A műsort május 9-én 22 órakor sugározzák, ismétlése május 10-én 7 és 13 órakor.