Tudományos mozaik

Válogatás a tudományos-technikai újdonságokról szóló hírekből, tudósításokból

KultúraValló László2004. 06. 18. péntek2004. 06. 18.
Tudományos mozaik


Kockázatos úton a marsjáró
Az Opportunity nevű marsjáró robotot a napokban kockázatos útra indítják a kutatók. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (a NASA) azért engedélyezte a vállalkozást, mert a robotgeológusnak is nevezett jármű előreláthatólag nagy jelentőségű kutatási eredményt közvetít majd a Földre. A Mars felszínén kutakodó szerkezetnek a 130 méter átmérőjű, meredek falú Endurance kráter fenekére kell hamarosan eljutnia, ahonnan lehet, hogy képtelen lesz valaha is visszakapaszkodni a felszínre. A tudósok bizakodnak benne, hogy a kráter mélyén vizsgálódó Opportunity geológiai elemzéseiből megtudhatják, miféle kőzetek rejlenek a víz egykori jelenlétét bizonyító üledékes talajrétegek alatt, miáltal fény derülhet a vörös bolygó fejlődéstörténetének az eddig megismertnél régebbi szakaszaira is.

Fúziós erőmű Franciaországban
Az Európai Unió illetékesei szerint Franciaországban épülhet meg a világ legnagyobb kísérleti fúziós erőműve, amely a nemzetközi űrállomás után egyben a kontinens legnagyobb nemzetközi kutatási-fejlesztési összefogása is. Az ITER programnak nevezett nagyszabású vállalkozás a magfúziós reaktorok jövőbeni megépítését hivatott megalapozni, amelyekben hasonló energiatermelő folyamatok zajlanak le, mint a Napban. A kutatók szerint nagy mennyiségű és a környezetet sem szennyező energiát csak az ilyen, úgynevezett kicsi napokból, azaz magfúziós reaktorokból nyerhet az ember. Szabályozott termonukleáris fúzió keretében a könnyű atommagvak összeolvadnak bennük, miközben hatalmas mennyiségű energia szabadul föl. Nagy előny az is, hogy a fúzión alapuló energiatermelés folyamata teljesen biztonságos. A fúziós erőművek építésének számos ösztönzője van. Mindenekelőtt az a tény, hogy a Földön élő hatmilliárd ember energiaigényének 87 százalékát nem megújuló forrásokból fedezi, ugyanakkor a mai felhasználási ütem mellett (gondoljuk meg: hatszázmillió gépkocsi tankol naponta bolygónkon!) az ismert készletek kőolajból 43 évre, gázból 66 évre, szénből 240 évre elegendők. Az uránkészletek mint az atomerőművek alapanyagai ugyan szintén több száz évre adnak energiát, azonban a sugárzó energiaforrások fölhasználása, illetve az ezt követő elhelyezésük, tárolásuk komoly veszélyek forrása. Mindezek ismeretében a fúziós energia erőművi fölhasználásának általánossá válása hatalmas jelentőségű. Ma azonban még csak ott tartunk, hogy az ITER programmal évtizedeken át tartó kísérletezés veszi kezdetét, és ha minden jól megy, az első magfúziós erőmű 2050 környékén energiát szolgáltathat.
{p}
Cserebogár-támadás
Különösen nagyszámú cserebogarat figyeltek meg az erdészek a Rajna fölső folyásának vidékén, Karlsruhe és Mannheim között. A kifejlett bogár leginkább a tölgy, a bükk  és a gyertyán hajtásait fogyasztja, a lárva a gyökereket rágja. A megtámadott fák visszamaradnak a fejlődésben, nemritkán el is pusztulnak. A német erdővédelmi szövetség rovarölő szerekkel, illetve a biológiai növényvédelem módszereivel igyekszik elejét venni az elképesztő pusztításnak. A biológiai védekezés legígéretesebb eszköze egy gomba, amely a talajban lakó rovarokat pusztítja.

Kígyómarás elleni szer tojásból
Ha az erre a célra fölkészített tojótyúkoknak parányi mennyiséget adnak be az adott kígyó mérgéből, akkor az általa tojt tojásból kígyómarás elleni szérum készíthető. A módszert indiai tudósok dolgozták ki, és sikeresen tesztelték nemrégiben. (Indiában évente mintegy harmincezer ember hal meg kígyómarástól.) Egy tyúktojás sárgájából legkevesebb öt milligramm ellenmérget lehet kinyerni, ami egy emberélet megmentéséhez elegendő. Az ellenszérumot eddig lovak szervezetéből nyerték, ez azonban állatvédelmi szempontból vitatott eljárás.

Ezek is érdekelhetnek