Európa apósa, a dán király

Napjainkban egész Európában megtalálhatjuk leszármazottait. Ezek a királyi  sarjak úgy döntöttek, hogy összegyűlnek, és elbeszélik családjuk hihetetlen történetét. Maguk is levelekből és naplókból ismerték meg, valamint az apáról fiúra szálló mesékből. Ráadásul a család közzétette privát fényképeit és filmjeit, amelyek közül sokat még sosem mutattak be a nagyközönségnek. Amikor "Európa apósa" nyaranta meghívta gyermekeit, fiait, menyeit és unokáit, habozás nélkül elmentek hozzá, bárhonnan is kellett utazniuk, Angliából, Oroszországból vagy Görögországból.
A történet 1818-ban, a németországi Gottorp kastélyában kezdődött. Glücksborgi Keresztély herceg, a későbbi IX. Keresztély erősen dán kötődésű német család sarjaként látta meg a napvilágot.
A szűkös anyagi lehetőségek miatt Keresztély szülei anyjának családjánál éltek a gottorpi kastélyban, Schleswigtől nem messze. De hamarosan lett saját otthonuk. Keresztély herceg tizenkét évesen szüleivel Glücksborg kastélyába költözött. Apja meghalt tüdőbajban. Anyja egyedül maradt a tíz gyerekkel, akik közül a legidősebb húsz-, a legfiatalabb kétesztendős volt, így rákényszerültek, hogy rendkívül takarékosan éljenek. Három szolgálójával valószínűleg a glücksborgi udvartartás volt akkor a legkisebb Európában.
A tizenhárom éves Keresztély elköszönt anyjától és testvéreitől, hogy Dániába utazhasson. Koppenhágában élő nagynénje és nagybátyja felajánlották, hogy gondoskodnak róla, Dánia királyi párjának ugyanis nem született örököse. Az ifjú herceget beíratták egy koppenhágai katonai iskolába. Amikor tizennyolc éves lett, Keresztély lovaskapitányi kinevezést kapott, és beköltözött egy igen szerény rezidenciába a lovasőrség kaszárnyájában.
{p}
1840-ben Dániában Keresztély herceg megkérte a gyönyörűséges, dán-német származású Lujza hesseni hercegnő kezét. Mivel a kérő még mindig nem volt több egy szegény katonatisztnél, az esküvő nem váltott ki valami nagy érdeklődést. Időközben VI. Frigyes dán király örökös nélkül meghalt, a trónon unokatestvére, VIII. Keresztély követette. Azonban VIII. Keresztély fiának, Frigyesnek nem lehetett gyermeke, így a királynak nem maradt más választása, mint hogy átadja a trónöröklés jogát húgának, Charlotte hercegnőnek. Neki két gyermeke volt: egy fiú, Frigyes, és egy lány, Lujza, aki nem sokkal korábban ment hozzá Keresztélyhez. Frigyes elvett egy orosz nagyhercegnőt, de amikor az szülés közben meghalt, Frigyes a szeretője karjaiban keresett enyhülést fájdalmára, amivel csökkentette öröklési esélyeit. Eközben Schleswig-Holsteinben Augustenborg hercege is úgy gondolta, hogy eséllyel pályázhat a dán trónra. De mivel rangján alul házasodott, a király őt sem vette figyelembe az öröklésben.
Az 1848-ban kitört hároméves háború meglehetősen bonyolult okokra vezethető viszsza. Keresztély herceg a lovas őrség parancsnokaként dán oldalon állt, míg három bátyja az ellenség oldalán harcolt. A poroszok a lázadókat támogatták, ámde a dánoknak sikerült megtartani pozícióikat egészen addig, amíg 1850-ben Oroszország békekötésre nem kényszerítette Poroszországot, s Dánia győztesen nem került ki a háborúból. VIII. Keresztély meghalt, így fia, VII. Frigyes váltotta fel a trónon. Eközben megszületett a dán alkotmány, és az abszolutizmust felváltotta az alkotmányos királyság, amelyben a polgároknak már volt szavazati joguk. Két évvel később a nagyhatalmak elismerték Keresztélyt, mint Dánia trónjának örökösét. Keresztély herceg és Lujza hercegnő szerényen éldegélt az Amalienborg-kastély melletti "Sárga-palotá"-ban.
{p}
Keresztély herceg életében 1863-ban nagy változások következtek be. A lánya, Alexandra végre hozzáment Edward angol trónörököshöz. A ceremóniát a windsori Szent György-kápolnában tartották. Azonban az egyik vendég, a brit külügyi attasé gondolatai máshol jártak. Váratlanul megüresedett a görög trón, és a nagyhatalmak még nem döntötték el, hogy kit is ültessenek rá. Ahogy az esküvő folyt, az attasé szeme megakadt Alexandra hercegnő tizenhét éves öccsén, Vilmos hercegen. Néhány hét múlva a görög országgyűlés őt választotta meg királynak I. György néven.
Dánia tulajdonképpen három részből állt: a valódi Dán Királyságból meg a schleswigi és a holsteini hercegségből. A régi alkotmány kimondta a hercegségek autonómiáját. Ennek ellenére VII. Frigyesnek az volt a szándéka, hogy Schleswiget beolvasztja a királyságba, miközben Holsteint meghagyja névleg független, de valójában alávetett helyzetében. Keresztély herceg - ismerve a német gondolkodást - óva intette a királyt egy ilyen alkotmánymódosítástól. Ő előre látta, hogy ez "casus belli" lesz, azaz ok a háborúra a német államok szemében, amelyek még harminc különálló királyságot és hercegséget alkottak ebben az időben. Ennek ellenére a király elfogadtatta a javaslatot, és kitört a háború. VII. Frigyes meghalt, még mielőtt aláírhatta volna a hivatalos dokumentumokat, és 45 évesen Keresztély lépett a helyébe IX. Keresztély néven. Rögtön kényes helyzet kellős közepébe került: ha aláírja az új alkotmányt, akkor külpolitikai, ha nem, akkor pedig belpolitikai viharra számíthat, ami akár felkeléssé is fajulhat.
Keresztély csak három nappal később fogadta el a javaslatot. Aláírásával hozzájárult ahhoz, hogy egy új jelölt, Bismarck kerüljön a porosz kormány vezető pozíciójába. Miután Keresztély király lett, szerény otthonából a négy kastély együtteséből álló Amalienborg-palotába költözött. Nagyon egyszerűen és szerényen éltek a királyi palotában is úgy, ahogy mások az otthonukban. Sem IX. Keresztély, sem felesége, Lujza királynő nem voltak különleges képességű emberek, de tudták, hogy miért harcolnak, nem kergettek hiú ábrándokat, és igénytelenek voltak.
{p}
Lujza királynőnek nagyon jó ötletei voltak, mindig szerencsésen házasította ki gyerekeit. Alexandrát már hozzáadta Nagy-Britannia leendő királyához, Dagmar nevű lányát pedig Oroszország majdani cárjához, III. Sándorhoz. Az ígéretes esküvőt Szentpéterváron tartották, a menyasszony szüleinek távollétében. IX. Keresztély és Lujza királynő azért nem vettek részt az esküvőn, mert más európai uralkodóházaktól eltérően, nem volt elég vagyonuk a nagy felhajtáshoz.
Dagmar új rokonainak rengeteg problémájuk támadt a Téli Palotában. A cárnő tuberkulózisban szenvedett, ezért a melegebb Krím-félszigeten volt kénytelen tölteni ideje legnagyobb részét, II. Sándor pedig beleszeretett a nála harminc évvel fiatalabb Katarina Dulgorukijba, egy tizenhét éves hajadonba. Végül az orosz cárnő megadta magát végzetes betegségének. Nem sokkal halála után II. Sándor feleségül vette szeretőjét. A cár családja döbbenten állt a frigy előtt. II. Sándor modernizálni szerette volna Oroszországot, ezért öccsével kidolgozott egy új alkotmánytervezetet, amely nagyban hasonlított a brithez. De aztán minden rosszra fordult: amikor Sándor a Katarina-rakparton a palota felé hajtatott, egy merénylő bombát dobott a kocsijára. Még aznap kikiáltották az új cárt, III. Sándort, és így IX. Keresztély lánya lett Oroszország cárnője.
Gyermekei befolyásos házasságainak eredményeként a kicsiny Dánia királya, IX. Keresztély úgy vált ismertté, mint "Európa apósa". A király hiányolta a gyermekeit, habár minden nyáron Európa királyainak, királynőinek, hercegeinek és hercegnőinek sokasága pihent három-négy hetet Keresztély és Lujza vendégeként Fredensborgban. Negyed évszázadon át a Fredensborg-palota volt a "legnemzetközibb" királyi udvar Európában. Keresztély és Lujza unokái mindig e találkozók középpontjában álltak.