Ha a bomba Hitler mellett robban...

1944. július 20., 7 óra. Stauffenberg ezredes és Werner von Haeften tábornok elhagyja a rangsdorfi katonai bázist. A céljuk az, hogy végezzenek Hitlerrel. Két kilogramm robbanóanyagot visznek magukkal.
8 óra. A két merénylő a tett helyére utazik egy Heinkel He-111-essel.
9 óra. Adolf Hitlert inasa ébreszti, egyszerű reggelit és az előző napi bombázások kiértékelését viszi be neki. Dr. Theodore Morell, Hitler magánorvosa beadja a napi injekciót a Führernek.
10 óra 30. Stauffenberg ezredes megérkezik Hitler keleti főhadiszállására, a Farkasodú katonai bázisra. Parancsnoksági autóval Hitler erősen védett tartózkodási helyére hajtat.Adolf Hitler megbeszéli a napirendet titkárnőjével Christa Schroederrel, majd megkéri, hogy fél órával tolja ki a déli megbeszélés időpontját.
11 óra 40. Hitler tábornagya, Wilhelm Keitel fogadja Stauffenberg ezredest, és közli vele, hogy a megbeszélést fél órával elhalasztották.
12 óra. Stauffenberg kimenti magát Keitel tábornagynál az előzetes megbeszélésről, majd visszavonul olyan ürüggyel, hogy felfrissíti magát. Werner von Haeften tábornokkal együtt élesítik be azt a két bombát, amelyet Hitler táborába csempésznek.
12 óra 15. Egy küldönc megzavarja Stauffenberg ezredest és Werner von Haeften tábornokot a második bomba élesítése közben. A küldönc nem veszi észre, mi készül, de a két férfi zavarában csak az egyik bombát élesíti be. Azt Stauffenberg egy bőröndbe teszi. A másikat, a nem élesítettet, Von Haeften a saját táskájában helyezi el.
{p}
12 óra 30. Helyszín: a stratégiai szoba. Hitler belép, és megkezdi az aznapi tájékoztatót.
12 óra 35. Stauffenberg a szoba ajtajába ér. A bőröndöt egy tábornoknak adja, s megkéri, helyezze a Führer közelébe.
12 óra 37. Stauffenberg ezredes belép a szobába. Adolf Hitler köszönti.
12 óra 40. Werner von Haeften tábornok kihívja Stauffenberg ezredest a találkozóról. A tájékoztató folytatódik a stratégiai szobában. Stauffenberg ezredes, Werner von Haeften és a harmadik összeesküvő, Erik Fellgieber a távolból várják, hogy a bomba felrobbanjon. Ezalatt Heinz Brandt ezredes elveszi Stauffenberg bőröndjét Hitler mellől, és leteszi egy távolabbi tölgyfa asztal mellé.
12 óra 42. A bomba felrobban, megszólalnak a szirénák.
12 óra 45. Stauffenberg ezredes és Werner von Haeften eléri a belső ellenőrző pontot, miközben a katonai leszállópálya felé tartanak.
13 óra. A felrobbant stratégiai szobából ketten jönnek elő: Keitel tábornagy és Adolf Hitler. Az ott tartózkodó 24 személy közül 11-en súlyosan megsérültek, közülük négyen később belehaltak sérüléseikbe. Hitler könynyebb sérülésekkel megúszta a merényletet.
13 óra 15. Stauffenberg és  Werner von Haeften repülőre szállnak, hogy visszatérjenek Berlinbe. Meg vannak róla győződve, hogy Hitler már nem él.
13 óra 15. Erik Fellgieber híreket hall arról, hogy Hitler életben van. A merénylet után rögtön felhívja a berlini főhadiszállást, és úgy dönt, hogy figyelmezteti a többi összeesküvőt, de nem akarja belekeverni magát: "Valami szörnyű dolog történt, a Führer életben van." Az üzenetet a berlini telefonos operátoron keresztül Olbricht ezredesnek küldi. Nem sikerül elvágni Hitler tábori szállását a külvilágtól.
13 óra 30. Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője átveszi Hitler táborának biztonsági felügyeletét. Ellátják Hitler sérüléseit.
15 óra 30. Benito Mussolini, az olasz fasiszták vezetője megérkezik a Farkasodúba. Hitler megmutatja neki a lerombolt kunyhót. Mindketten egyetértenek abban, hogy Hitler csodálatos megmenekülése azt jelenti, a gondviselés őt választotta ki a végső győzelmére.
{p}
16 óra 30. Stauffenberg és  Werner von Haeften megérkeznek a berlini főhadiszállásra. Ellentmondó hírek keringenek: Stauffenberg közli a többi összeesküvővel, hogy Hitler halott, ám hadtestparancsnoka azt állítja, hogy Hitler túléléséről szóló híreket kapott. Stauffenberg és a fiatalabb parancsnokok úgy döntenek, hogy parancsot küldenek minden területi hadparancsnoknak: mivel Hitler halott, a hadsereg veszi át a vezetést az ország fölött, minden náci párttagot és SS-tisztet letartóztatnak. Stauffenberg aláírja a táviratokat. A bécsi, prágai és párizsi katonai vezetők támogatásukról biztosítják a berlini hadsereget.
17 óra 30. Hitlerék rájönnek, hogy Stauffenberg ezredes helyezte el a bombát, és hogy a német haderő egy része támogatta a merényletet. Hitler telefonon ad életjelt magáról propagandaminiszterénél, Göbbelsnél. Eközben teljes káosz uralkodik el a német katonatisztek között. Stauffenberg parancsot ad a berlini városi csendőrség parancsnokának, Ernst Remernek, hogy tartóztassa le Göbbelst.
18 óra 35. Remer parancsnok megérkezik Göbbels rezidenciájához azzal a szándékkal, hogy letartóztassa. Göbbels elmondja Remernek, hogy Hitler él. Göbbels felhívja Hitlert a Farkasodúban, és a kagylót átadja Remernek. Hitler parancsot ad Remernek, hogy állítsa viszsza a rendet Berlinben a Führer nevében. Hitler ideiglenesen Heinrich Himmler SS-parancsnokot teszi meg a hadsereg parancsnokává.
18 óra 45. Ekkor teszik közzé Németországban a Hitler elleni merénylet hírét, és bejelentik, hogy az sikertelen volt.
19 óra. A Führer kiadja az ellenakcióra szóló parancsot a területi parancsnokoknak. Leverik a lázadást Berlinben.
21 óra. A rádióban közlik, hogy a Führer késő este beszédet fog intézni a nemzethez. Remer zászlóalja visszafoglalja a berlini főhadiszállást.
23 óra. Az összeesküvő Fellgieber ezredest letartóztatják a Farkassáncban. Stauffenberg hadtestparancsnoka, Erik Fromm ezredes társból árulóvá válik: letartóztatja Stauffenberg ezredest, Werner von Haeftent és Mertz von Quirnhem ezredest, mint a "puccs" vezetőit, és elrendeli, hogy egy órán belül végezzék ki őket.
{p}
1944. július 21., 0 óra. A német katonai főhadiszállás kertjében kivégzik Stauffenberg ezredest és három társát. A testeket eltemetik.
0 óra 30. Adolf Hitler rádióbeszédben szól a német néphez. Kifejti, a gondviselés őt választotta ki arra, hogy győzelemre segítse Németországot. Heinrich Himmler elrendeli, hogy Stauffenberg ezredes testét exhumálják, égessék el, és szórják szét Berlin falain kívül.

"Élj hosszan, szent Németország!"
Claus von Stauffenberg Dél-Németország legrégebbi és legelőkelőbb családjában született 1907-ben. Édesapja, Alfred Schenk Graf von Stauffenberg eredetileg Württemberg lovászmestere volt, később az udvari marsall helyettese lett. Claus nagyon közel állt nála két évvel idősebb bátyjához, Bertholdhoz, aki Stefan George költő köréhez tartozott. Később sokszor idéz a költőtől, sorait tetteihez jeligeként használja. A hithű katolikus Claus 1933-ban elvette feleségül Nina Frein von Lerchenfeldet, két lánya és három fia született tőle.
Stauffenberg 1926-ban lépett be a 17. Bamberg lovashadosztályba, tehetséges katonaként szolgált benne. Később a berlini Katonai Akadémiára küldték, ahol vezérkari tréningen vett részt 1938-ig. Ezután az 1. számú könnyű hadosztályhoz került, Erich Hoepner altábornagy parancsnoklása alatt részt vett a Szudétákért folytatott harcokban. Hoepner ekkor már tagja volt Erwin von Witzleben tábornok összesküvő csoportjának. A Franciaország elleni támadások idején Stauffenberg vezérkari tisztként szolgált. 1943-ban a 10. páncéloshadosztályhoz vezényelték, amelynek Erwin Rommel tábornok visszavonulását kellett volna fedeznie Észak-Afrikában. A többszörösen megsebesült Stauffenberget 1943. április 7-én, mielőtt a német sereget bekerítették volna Észak-Afrikában, visszaszállították Németországba.
1943 tavaszától meghatározó tényezőjévé vált a Hitler elleni küzdelemnek. Stauffenberg hamar eltávolodott a nemzetiszocialisták antiszemitizmusától. Miközben szembesült a német politika kelet-európai következményeivel, fel tudta becsülni a kárt, amit Hitler háborúja okozott Németországnak. Hennig von Treschkow, Friedrich Olbricht tábornok és Fritz-Dietlof Graf von der Schulenburg főhadnagy hatásának köszönhetően Stauffenberg a katonai ellenállás központi személyiségévé vált. Fontos kapcsolatot épített ki polgári ellenállási csoportokkal, és Carl Friederich Goerdelerrel és Ludwig Beckkel egyetemben ő koordinálta a merénylet tervét. Ekkor az ellenállók már készen álltak Párizsban, Bécsben, Berlinben. Stauffenberg a különböző csoportok és körök közös stratégiájának kialakítására törekedett. Felépülését követően a berlini Tábornoki Irodába került mint vezető beosztott. Stauffenberget a sikeres hatalomváltás után magas poszt várta volna az új kormányban. Kivégzésekor hazáját éltetve így kiáltott föl: "Élj hosszan, szent Németország!"