Árthat az antibiotikum

Ludwig Endre professzor, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa szerint egyik-másik fertőzést magától is képes kivédeni a szervezet, az antibiotikum csak rásegít, de esetenként meghatározó szerepet kap a gyógyításban. Például a súlyos tüdő-, hashártya- vagy agyhártyagyulladást általában nem tudná legyőzni a beteg, az ilyen kór nagy százalékban lenne halálos. Kezelésükben tehát nélkülözhetetlen az antibiotikum. Ugyanakkor vannak olyan gyulladások, amelyek kevésbé súlyosak, és nem igénylik az antibiotikum-terápiát. Antibiotikumra akkor van szükség, amikor baktérium okozza a súlyos fertőzést.
Az antibiotikumos kezelés ellenére napjainkban sokan halnak meg például tüdőgyulladásban. Erre nézve a professzor hangsúlyozta: amikor ilyen szert adunk, a betegséget okozó mikrobákat akarjuk elpusztítani, csakhogy a kórokozók sok esetben ellenállnak, és kialakul az antibiotikum-rezisztencia. A mikrobák ugyanis azért küzdenek, hogy túléljék a készítményeket. Ebben a küzdelemben akadnak ellenálló egyedeik, amelyek túlélik ezt, és épp az ellenállóbbak sokasodnak.
Magyarán: a túlzott antibiotikum-fogyasztással lehetőséget adunk az eleve meglevő rezisztens (ellenálló) baktériumok túlszaporodásának, és bekövetkezhet, hogy a súlyos betegen már nem segít az antibiotikum. Egyértelműen az orvos felelőssége, hogy tudja: egyes esetekben milyen baktériumtípusokkal kell számolni, azoknak hány százaléka áll ellen az antibiotikumoknak, és mindezek figyelembevételével azt a gyógyszert kell kiválasztania, amely nagy valószínűséggel hatékony lesz. Egyre nehezebb azonban a gyógyítók dolga, hiszen világszerte rohamosan nő a bakteriális rezisztencia. Ezért már néhány éve meg is fogalmazták az Európai Unió szakemberei, olyan fenyegető veszély ez, amellyel szemben nemzetközi összefogással, irányítottan kell fellépni.
Ludwig Endre szerint alapvető teendő, hogy csak akkor alkalmazzunk antibiotikumot, amikor biztosan vagy nagy valószínűséggel állítható, baktérium okozta a fertőzést. A vírusokra ugyanis egyáltalán nem hatnak az antibiotikumok. A légúti betegségek - nátha, torokfájás - döntő többségét felnőttkorban vírusok okozzák. Velük szemben nem létezik semmiféle antibiotikum. Káros is fölírni, mert minél nagyobb tömegben alkalmazzák az antibiotikumot egy adott földrajzi régióban, annál nagyobb az általános bakteriális rezisztencia, azaz annál több baktérium alkalmazkodik hozzá és éli túl a készítményt. Uniós felmérés szerint hazánk a tagországok sorában a középmezőnybe tartozik az antibiotikumok fogyasztása tekintetében.
Mértéktelen használatuk következményei ismertek. A professzor szerint egyre gyakoribbak az olyan esetek, amikor olyan baktérium okozza a fertőzést, amelyet viszonylag kevés antibiotikummal lehet kezelni, de létezik már olyan baktériumféleség is, amely ellen egyetlen antibiotikum sem hatásos. Ilyen például a Pseudomonas aeruginosa, amely okozhat például tüdőgyulladást, húgyúti fertőzést. Nem véletlen, hogy a nemzetközi egészségügyi szervezetek óriási szakmai kampányokat folytatnak a bakteriális rezisztencia kivédéséért, de a betegeket is megfelelően nevelni kell, hogy az orvos többet és hatékonyabban tehessen értük.
Ludwig Endre figyelmeztet: baráti tanácsra senki ne kezdjen el antibiotikumot szedni! Nagy eredmény lenne, ha adott esetben a beteg elfogadná az orvostól, hogy tünetei kezeléséhez nincs szükség erre, és nem erőltetné a felírását. Ha viszont az orvos antibiotikumot rendelt, akkor azt olyan rendszerességgel és olyan mennyiségben vegye be az illető, amit előírtak neki. Hogyha ugyanis kevesebb antibiotikumot szed be, mint amennyire szüksége lenne az adott baktériumféleség ellen, maga is elősegíti az ellenálló baktériumok túlszaporodását.