Hósapka nélkül főhet a fejünk

A Déli-sarkvidéken létesített megfigyelőállomások - amelyeket nemrégiben magyar kutatók is fölkerestek - gyorsuló ütemű fölmelegedésről tudósítanak. A 13 millió négyzetkilométernyi területű kontinens jégtakarója folyamatosan olvad, ami többek között azzal a veszedelmes következménnyel jár, hogy nem lesz, ami visszaverje a nap sugarait, amit így a felszínre kerülő szárazföld fog majd elnyelni. Ez pedig tovább melegíti a földi légkört.
Az Antarktisznál csak az Északi-sark melegszik jobban - legalábbis annak a négyéves nemzetközi vizsgálatnak az eredménye szerint, amelyet több mint kétszázötven kutató részvételével folytattak. A sarki klímahatást összegző tanulmányból kiderül, hogy ha az olvadás mértéke továbbra is ilyen ütemű marad, akkor már 2060-ra elolvadhat az Északi-sark tengereit borító jégtakaró. Ma még visszaveri a napfényt a hatalmas kiterjedésű jégmező. Ha eltűnik, a napenergia túlnyomó részét a helyébe lépő, a sarkot is elárasztó víz, illetve a levegő nyeli el. Ami pedig - akár csak a Déli-sark esetében - további jelentős fölmelegedéssel jár. (Az előrejelzések elkészítésekor a kutatók a szén-dioxid és más, az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának mérsékelt jövőbeni emelkedésével számoltak.)
A tanulmány kitér a változások kedvező hatásaira is. Így például a klimatikus átalakulás következményeként bolygónk bizonyos területein föllendülhet a mezőgazdasági termelés, új hajózási útvonalak nyílhatnak meg, eddig ismeretlen olaj- és gázlelőhelyek bukkanhatnak föl, illetve válhatnak könnyebben megközelíthetővé.