Találkozóhely a jég birodalmában

A vendégek vadvízi evezésen vehetnek részt, halászhatnak, meglátogathatják a lapp tábort, illetve részt vehetnek a rénszarvasok és a szánhúzó kutyák versenyén. A jégszálloda létezése előtt csak néhány turista fordult meg Jukkasjarviban a hosszú, hideg, sötét és havas teleken. 1989 fordulópontot hozott a vendégforgalomban: a Jégszálloda AB cégben kiötlötték, hogy megpróbálják kihasználni a hosszúra nyúlt hideg évszakot.
Időközben japán jégszobrászok érkeztek Jukkasjarviba, és innentől kezdve egyre többet beszéltek és írtak a jégművészetről. 1990-ben megépítettek egy cilinder alakú jégkunyhót a Torne befagyott jegén, ahol Jannot Derid francia művész kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A hatvan négyzetméteres művészeti központnak csodájára jártak a látogatók. Éjszaka a vendégek ott aludhattak a leterített rénszarvasbőrökön. A művészeti központot soha nem használták szállodának, noha akik ott aludtak, állítják, hogy igen kellemes élményben volt részük és nagyon jót pihentek.
A jégszálloda mai formájában a világ legnagyobb, teljes egészében hóból és jégből épített szállodája. Napjainkra ötezer négyzetméteren elterülő komplexummá nőtte ki magát, minden újbóli felépítéséhez harmincezer tonna havat és négyezer tonna jeget használnak föl. Hatvan szobát, nagy előcsarnokot, vetítőtermet, jégszaunát és egy kápolnát kínál a vendégeknek, utóbbiban a párok akár össze is házasodhatnak. És természetesen meglátogatható a világszerte nagy elismerésnek örvendő valódi jégbár is, ahol a koktélokat jégből faragott kelyhekből, jégkockával lehet fogyasztani. A különleges tervezésű jégpoharak még mosogatógéppel is moshatók.
{p}
Október vége felé körülbelül harminc helybeli építész és faragómester kezdi meg munkáját. Hóágyúk és hófelhordók segítségével rakják a havat az acélból készült, oszlopokon álló boltívekre. Ezután jégoszlopokat helyeznek el, hogy kiváltsák az acéloszlopokat. Két nap múlva el lehet távolítani az acélboltíveket is, minthogy addigra a rájuk rakott hó egyetlen tömbbé fagy.
Az építkezéshez szükséges jeget márciusban gyűjtik be a Torne folyóról. Különleges jégfűrészekkel vágják, traktorokkal vontatják a súlyos tömböket. A sebesen áramló tiszta folyóvíz kristálytiszta jeget hizlal. A gyakran kéttonnás jégtömböket fagyasztóházban tárolják a felhasználásig. A megmaradt darabokat egy év elteltével a következő jégszálloda építésekor használják fel.
A kinti, nemritkán mínusz negyven Celsius-fokos hőmérséklethez képest a benti mínusz öt fok egészen kellemes. A szobrászok késő éjszakáig vágják, formálják a jeget, hogy belső berendezések és díszítőelemek, így ablakok, ajtók, oszlopok, bútorok, lámpák és szobrok készüljenek belőle. Művészek jönnek minden évben, hogy megtervezzék az egyes szobák díszítését. Tavaly a Globe jégszínház megépítése - ez a shakespeare-i Globe Színház tökéletes mása volt - nagy attrakciónak számított, a teátrum sokakat vonzott a régióba. Csakúgy, mint az eredeti színházban, itt is a - nyitott - nézőtérről, a földszinti állóhelyekről vagy jégpáholyból lehetett nézni az előadást. A tavaszi nap sugarai lassan olvasztani kezdik az építményt. Az utolsó vendégek áprilisban hagyják el a jégszállót, júniusra már csak egy hatalmas víztócsa marad az épületből. De addigra már a hűtőházba kerülnek az új jégszínház jégtömbjei. Az erre szolgáló hatalmas hűtőház ezerötszáz négyzetméteres, belsejében kisebbfajta kiállítással várják azokat az érdeklődőket, akik ízelítőt akarnak kapni abból, hogyan épül a jégszálloda. A jéghotelból csak néhány alkotás marad meg a hűtőházban a következő télre, a többi elolvad a napon. Ennek köszönhetően évről évre többféle formában és stílusban csodálható meg az aktuális építmény, hiszen nincs két egyforma jégszálloda, ahogyan nincs két egyforma hópehely sem. Azok a részek, amelyek nem nyerték meg a közönség tetszését, szépen visszacsorognak a Torne folyóba, hogy a következő jégszálló alapanyagául szolgáljanak.
{p}
A jégszálloda jégbárjába valószínűleg több híresség jár szórakozni, mint a legmenőbb stockholmi bárokba. Egy biztos: senkit sem hagy hidegen. A kétségkívül kozmopolita bárban rengeteg külföldi turistával találkozhatunk: japánok mellett amerikaiakkal, britekkel, németekkel, spanyolokkal, franciákkal, lengyelekkel, sőt még dél-afrikaiakkal is.  A jégkápolnát mindig karácsonykor adják át hivatalosan, a helyi gyülekezet istentiszteletével, és szertartásokra, keresztelések, esküvők megtartására használják egészen április elejéig. A kápolna építőköveinek nagy része áprilisban és májusban elolvad. Élettartalma csak egy pillanat, ha a jukkasjarvi kőtemplommal hasonlítjuk össze, melyet 1607-ben, csaknem négyszáz évvel ezelőtt építettek.