Iránytű

Kiállítás
Ismét rangos kiállítás látható a fővárosban: a Mesterművek - Fény és árnyék című tárlat a francia festészet 400 esztendőn átívelő kiemelkedő korszakait mutatja be 118 alkotás segítségével. Az érdeklődők megismerhetik a barokk, a rokokó, a romantika, a barbizoni iskola, az impresszionizmus, a kubizmus és az absztrakt stílusirányzatokat, azok legjellegzetesebb művészeit és műveiket.
Kivételes élmény szembenézni Lorrain és Poussin ideális vagy heroikus tájaival, bibliai kompozícióival, Watteau, Boucher kerti életképeivel, mitológiai jeleneteivel. A francia forradalom elsöpri az arisztokratikus életforma vidéki idilljét, amelyet David klasszicizmusa, Ingres hétköznapibb hangvétele, Delacroix, Guérin keleti témák iránti vonzalma követ. Corot, Millet és a többi barbizoni mester, majd Courbet, Monet, Sisley, Renoir kivonul a szabadba, bemutatva az élethű napi valóságot, megteremtve a plein air festészet, majd az impresszionizmus, a látvány adta benyomásra épülő piktúra remekműveit. Dekorativitás, kontúrszerű vonalak, intenzív színek használata jellemzi Cézanne, Gauguin, Toulouse-Lautrec látványos képi világát. Mindettől elrugaszkodva jelenik meg a színek és formák egyeduralma, majd a formabontás a XX. századi absztraktoknál. Az újító Picasso, Léger, Braque követői már a tárgy nélküli festészet képviselői.
A kiállítás február 27-éig tekinthető meg, jegyek interneten is rendelhetők.
(Műcsarnok)

Film
A filmeseknek még határtalan tartalékaik vannak a téma és a helyszín megválasztásában. Ki gondolná például, hogy a Góbi sivatagban, a mongol nomádok között is lehet olyan játékfilmet forgatni, amelynek bemutatásában fantáziát látnak a nagy forgalmazók. Nos, A pityergő teve története ilyen alkotás, méghozzá csupa amatőr szereplővel. Ezt persze a néző nem veszi észre, hiszen a saját életüket eljátszó nomádok akár zseniális színészek is lehetnének. De ők tevéket tenyésztenek, és most éppen az a legnagyobb gondjuk, hogy az egyik újszülött kistevét az anyja nem hajlandó elfogadni, etetni. A család minden praktikát bevet a tevebébi megmentése érdekében; végső esetben egy hegedűst hívnak, aki zenéjével próbálja jó útra téríteni az anyát. Az új produkció azoknak ajánlható, akik valami szépre, felemelő dologra vágynak a moziban.
(Budapest Film)

Könyv
Vaskos és becses kiadvány látott napvilágot a magyar operacsillagokról. Őszy-Tóth Gábriel komolyzene iránti rajongása több mint két évtizedre vezethető vissza: akkor találkozott magánének-korrepetítor feleségével a debreceni színházban. Nemcsak a nézőtérről, hanem a kulisszák mögül is megismerte a komolyzene világát. Aztán később az egyik rádió hétvégi műsorában interjúkat készített jeles énekművészeinkkel. Értékes anyag gyűlt össze, szinte kézenfekvő volt, hogy a beszélgetések nyomtatásban is közkinccsé váljanak. A könyv megjelentetéséhez remek alkalmat szolgáltatott a Magyar Állami Operaház 120 éves jubileuma, illetve a hozzá kapcsolódó gálakoncert, ahol a legnagyobb magyar operaénekesek léptek fel.
Az operacsillagok függöny mögött című 450 oldalas, színes képmelléklettel ellátott könyv azon túl, hogy méltó helyre emeli a műfajt és képviselőit, mintegy lexikonként is forgatható, hiszen a nyilatkozó művészek nemcsak saját pályájukról szólnak, hanem a magyar operatörténetről is beszélnek, mivel részesei a históriának. Huszonkilencen mesélnek, köztük Gregor József, Gulyás Dénes, Miller Lajos, Sólyom-Nagy Sándor, Marton Éva, Kincses Veronika, Sass Sylvia, Pitti Katalin, Rost Andrea. És énekelnek is - a könyvhöz ugyanis két CD-melléklet tartozik, az énekesek legszebb felvételeivel. Őszy-Tóth Gábriel folytatja misszióját: a jelen operacsillagai után bemutatja majd a "régi nagyokat" is, további kötetekben pedig rendezőkről, karmesterekről, díszlet- és jelmeztervezőkről, valamint balettművészekről írt portrékat olvashatunk.
(Helikon Kiadó)