Új barázdát szánt a zene

Ezek a korábbi közlemények ösztönöztek egy kanadai kutatócsoportot arra, hogy viszonylag objektív módon próbálja megállapítani: hogyan hat a zenei képzés kora gyermekkorban az intellektuális fejlődésre. Az erre irányuló kísérletben 144 hatéves, tehát az iskolát éppen elkezdő gyerek vett részt. Négy csoportra osztották őket: két csoport tagjai zenei oktatásban részesültek, az egyik hangszeres zenét, míg a másik klasszikus Kodály-módszerrel vokális zenét tanult, azaz énekelt. A harmadik csoport tagjai színjátszást gyakoroltak, míg a negyedikbe tartozók szabadidejükben annyit játszhattak, amennyit csak akartak. Az egy tanéven át tartó, 36 hetes tréning előtt és után megmérték a gyerekek intelligenciahányadosát (IQ-ját). A két zenei képzést kapott csoportban a gyerekek intelligenciahányadosa átlagosan hét ponttal növekedett, míg a másik két csoport tagjainál átlagosan négy pont volt a gyarapodás.
Gyermekkorban az intelligencia évről évre fejlődik - fűzi az elmondottakhoz Bánki M. Csaba pszichiáter. Ez természetesen a kísérletben részt vevő valamennyi gyerekre igaz. Hogy mi magyarázza a jelentős különbséget? A zenei képzés nagyon összetett, sokoldalú elfoglaltság, hiszen a figyelem összpontosítását igényli, egyidejűleg kell olvasni, memorizálni, finom mozgáskoordinációt végezni. Ugyanakkor rendszerességet visz az életbe, mivel az órákra járni és készülni kell. A zene az érzelmek kifejezésének is egy módja, és ez szintén gyakorlás a gyerekek számára: megtanulják érzelmeiket énekkel vagy hangszerrel kifejezni. Más kísérletekből is ismert, hogy minél sokoldalúbb ingerek érik az embert gyerekkorában, annál erőteljesebben fejlődnek intellektuális képességei. Agyunkban a feladatok összekapcsolódnak: ugyanaz az agy, ha egy területen tréningezzük, más feladatokat is jobban meg tud oldani.
Gimes Júlia
(A Kossuth rádió Mindennapi tudomány című műsora nyomán.)