Anyanyelvi őrjárat

Merejin

KultúraGrétsy László2005. 02. 04. péntek2005. 02. 04.
Anyanyelvi őrjárat

Mielőtt olvasóink azt hinnék rólam, hogy az Anyanyelvi őrjáratot rejtvényrovattá szeretném átalakítani, kijelentem, hogy szó sincs ilyesmiről. A címben olvasható forma nem kitalált, hanem létező szóalak, noha az, sajnos, elképzelhető, hogy ma már kevesen vannak, akik ismerik is a jelentését. Ám özv. Bodonyi Béláné jászdózsai olvasónk mindenképpen közéjük tartozik, ugyanis a levelet, amelyben ott van ez a szó, tőle kaptam. Idézem is néhány sorát!"Már régen készülök önöknek levelet írni a falum nyelvi furcsaságairól. Azt hiszem, ezek az én nemzedékemmel már ki fognak halni, sőt már én magam sem igazodom el rajtuk eléggé.  Először is: nem tudom hová tenni azt a szót, hogy merein vagy merejin.  Ez nálunk azt jelenti, hogy teljesen bemeszelik a házat, vagy az összes kapálnivalót megkapálják. Vajon ismerik még mások is ezt a szót?"
Mások nevében, mások helyett nem szólhatok, de számomra ez a szóalak pontosan olyan, mint az ékszerész számára egy váratlanul felbukkanó, nagy értékű drágakő. Az alábbiakban  igyekszem elmondani, miért. Ez az eddig általam sem ismert merejin, amely csak a nyelvjárások egyikében-másikában él, egy régi s nem is jelentéktelen szócsalád egyik tagja. A szócsalád mer- alapszava valószínűleg ősi örökség nyelvünkben, amelynek alapjelentése 'szorít, szorul' lehetett. Maga az alapszó, amely nem azonos sem a vizet mer szókapcsolat igéjével, sem a 'van bátorsága valamit tenni' jelentésű mer szóval, önmagában már nem él, de igei, igenévi s határozószói származékai 'szorul >  feszül >mereven áll', illetve 'szoros >feszes >merev', valamint 'szorosan >feszesen >teljesen, egészen' jelentésváltozások végbemenetelével mindmáig jelen vannak, nem is csupán a nyelvjárásokban, hanem köznyelvünkben is. Igei származékai között ott találjuk többek között a következőket: mered  (például: a hegyek az ég felé merednek),  mereszt ("Meg-megállt, szemét a föld felé meresztve, / Mintha lába előtt valamit keresne" - olvashatjuk a Toldiban), hajmeresztő (mutatvány, történet) stb. Az igenéviek és határozószóiak között ott van a merő (ez merő formaság), a merőn (merőn nézett maga elé), a merőben (ez merőben más kérdés), valamint a mereven (remek példa rá Vajda János A virrasztók című versének első két sora: "Itt a nagy halott előttünk, / Kiterítve mereven").
Ennek az ágas-bogas szócsaládnak értékes tagjai, további "hozzátartozói" azok a szóalakok, amelyeket nyelvjárásaink őriztek meg számunkra. Jelentésük többnyire 'egészen, teljesen'. Ilyen többek között a merejében ("takarodj ki a kastélyból s még a várasból es merejibe" - idézet egy székely népmeséből), a merevén (merevén - azaz teljesen - átáztam), a merevül (az a főd merevül kaszálló vót) vagy a merőül ("eszt is mink pucoltuk be, igasz hogy nem merőül, csak belőrül" - feljegyzés a Karcagtól északra elterülő Nagyivánról).
Ebbe a sorba tartozik a levélírónk által beküldött adat is. "Merejin bemeszelik a házat." Merejin - azaz egészen, teljesen. Ez az írásomban bemutatott ősi szócsaládba tartozó merejin szóalak elődeinktől örökölt, csodálatosan gazdag nyelvünknek egyik csillogó gyöngyszeme.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek