Felcsigázó világképlet

Hawking világsikerében biztos szerepet játszik különleges személye is. A tudós, aki napra pontosan háromszáz évvel Galilei után született, s akit fiatalkorában tolókocsiba kényszerített a betegség, mégis Sir Isaac Newton cambridge-i tanszékének vezetője lett. A tudós, aki dacol a sorssal, aki mozgatóideg-sorvadása miatt beszélni sem tud, egyetlen ujjal ütögeti a számítógép billentyűit, mégis korunk egyik legjelentősebb kutatója. Mindez azonban kevés lenne a sikerhez. Hawking könyvei azért lenyűgözőek, mert írásait olvasva az emberek átérzik a világ megismerésének nagyszerűségét, hiszen az angol fizikuszseni mindig a végső, nagy kérdésekről beszél. Arról, hogy milyen is a világ, amelyben élünk.
- A huszadik század első éveiben született két új elmélet teljesen megváltoztatta a térről és időről, valamint magáról a valóságról alkotott felfogásunkat - mondja Hawking. - Ez az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika. Azóta is a belőlük levonható következtetéseken dolgozunk, és megpróbáljuk őket olyan egységes elméletté összekapcsolni, amely minden jelenséget leír majd a világegyetemben.
Ez az egységes elmélet a fizikusok álma. Hawking hisz benne, hogy még néhány évtized, és megszületik a világ teljességét leíró egyenlet.
Most megjelent könyve, A mindenség elmélete hét előadás szövegét tartalmazza. Egy-egy történet szól az univerzum kialakulásáról, a fekete lyukakról, az időről s persze a mindenség elméletéről. Mindez képletek és levezetések nélkül, tehát nem a szakembereknek, hanem azoknak, akik nem fizikusok ugyan, de akiket izgat a körülöttük lévő világ. Fekete lyukak és bébi univerzumok, elképesztően nagy és hihetetlenül kis energiák, valóságos és képzetes idő. Nem állítom, hogy mindig értettem Hawking magyarázatait, de értettem, hogy miről beszél. Közelebb hozta hozzám a tudományt, el tudta velem hitetni, hogy a bonyolult világ nem csak a kiválasztott kevesek számára érthető meg. A mindenség elmélete című kötetből megismerhetjük Hawking álmát: a megismerhető világot.
(A Magyar Rádió Szonda című műsora nyomán)