Kőkorsók a bombamezőben

A régészek szerint az egyik legvalószínűbb magyarázat, hogy az a mezőség, ahol a korsók állnak, egykor temető lehetett, a kőedények pedig a tetem temetésre való fölkészítését szolgálták. A halottat egyszerűen betették az edénybe, és mindaddig ott tartották, amíg el nem bomlott. A maradványokat valószínűleg elégették, a megüresedett korsóba pedig új halott került.
Homály fedi a kőkorsók keletkezési idejét is. Egyes régészek Krisztus előtt 500-ra teszik, mások szerint viszont a IX-X. századból származnak. Abban azonban egyetértenek, hogy a területen nyugatról keletre tartó kereskedelmi útvonal vezetett át, s az itt élő nép a kereskedelem ellenőrzéséből gazdagodott meg. De további rejtély, hogy melyik nép készítette ezt a temérdek kőkorsót?
A kőedények régészeti föltárása hetven éve kezdődött, amit azonban erősen visszavetett a vietnami háború, amelynek idején Laosznak ez a vidéke is hadszíntérré változott. Az 1964 és 1973 között eltelt kilenc évben az amerikai hadsereg bombázói több mint kétmillió tonnányi bombát szórtak erre a területre. Harmadrészük nem robbant föl, így a régészeti feltárások napjainkban is a tűzszerészek nyomában haladva folynak, akik eddig százötven bombát hatástalanítottak a titokzatos kőkorsók mezején.