Nobel-díj makacsságból

Az általa tanulmányozott, úgynevezett ubikvitin rendszer segítségével a sejtek megjelölik, megbélyegzik azokat a korábban létfontosságú fehérjéket, amelyekre már nincs szükségük, és egy bonyolult, húsdarálóra emlékeztető biokémiai rendszerbe juttatják, amely lebontja őket. 1969-71-ben, amikor Avram Hershko a fehérjék lebontásával kezdett foglalkozni, a világon kevés tudóst érdekeltek ezek a folyamatok. Akkoriban leginkább a fehérjék felépítését kutatták. Tehát amikor Hershko az ezzel ellentétes folyamatokat vizsgálta, tulajdonképpen az árral szemben úszott. A sajtótájékoztatón erről ezt mondta:
- A fehérjék lebomlásának jelentőségét sokan felismerték, mégsem foglalkoztak vele, mert akkoriban ez nem volt népszerű téma. Olyan kis országokban, mint amilyen Izrael, és mint amilyen Magyarország is, nem lehet felvenni a versenyt a nagy laboratóriumokkal. Nincs hozzá elég pénz. Az én laboratóriumom mindig kicsi volt, a csapatom csak néhány emberből állt. Úgy gondoltam, olyan problémákkal kell foglalkozni, amelyek fontosak, de nem nyilvánvalóak, nem divatosak. És én nem tettem mást, mint hogy ilyet kerestem. Tehát az én történetem a kis országok lehetőségeinek története. Nem vagyok biztos benne, hogy kémiából érdemeltem meg Nobel-díjat, szerintem inkább makacsságból. Egész életemben makacsul tudni akartam, hogy a sejtben a fehérjék hogyan bomlanak le, mert mindig hittem, hogy ez nagyon fontos dolog. Kiderült, hogy valóban az, sőt fontosabb, mint hittem.
Az ubikvitin rendszerről azóta kiderült, hogy meghibásodása számos betegség kialakulásában kóroki szerepet játszhat. Ilyen például az Alzheimer- meg a Parkinson-kór, de ilyenek bizonyos daganatos betegségek is. 2003-ban az Egyesült Államokban törzskönyveztek is egy olyan gyógyszert, amelyet egy gyógyszergyár Avram Hershko kutatásai eredményei alapján fejlesztett ki, és amelynek segítségével csontvelőrákban szenvedő betegeket gyógyítanak. A tudós elmondta, hogy a szer a fehérjebontás utolsó fázisába avatkozik bele, és sajnos más rákos betegségek gyógyításában nem hatékony. Egyes nagy gyógyszergyárak - szintén az ő eredményei alapján - olyan anyagok kifejlesztésén dolgoznak, amelyek az ubikvitin rendszer más lépéseit befolyásolják, és talán másfajta daganatok ellen lehet majd alkalmazni őket.
(A Magyar Rádió Szonda című műsora nyomán)