Rossz időben, rossz helyen

Sokan igazi géniusznak tartották, mások az első tehetséges női filmrendezőnek, megint mások pedig lelkes náci szimpatizánsnak. Az akarat diadala című náci propagandafilmje 1934-ben készült el, és egy egész nemzetet megbabonázott.
Leni Riefenstahl a saját korában igazán tehetségesnek és ambiciózusnak számított. Megtanulta, hogyan kell kezelni a kamerát, hogyan kell helyesen beállítani a világítást... Aztán egyszer csak megcsinálta első filmjét, a The Blue Light tündérmesét, melyet ő írt, rendezett és játszott is egyben. Karrierje mondhatni a tehetség és a szépség jegyében indult.
A fiatal színésznő, rendezőnő az 1930-as években ismerkedett meg Hitlerrel, amikor részt vett az egyik náci nagygyűlésen. Ezt követően mindent megtett, hogy közel férkőzzön a Führerhez, amit a vezér nem is utasított vissza, így aztán életre szóló barátságot kötöttek.
Nem véletlen, hogy Leni Riefenstahlt bízták meg, forgasson filmet a náci Nemzetszocialista Párt (NSDAP) 1934-es gyűléséről. Az egész művet Hitler karizmatikus egyéniségére építette, és sikerült igazi bálványt faragnia belőle. Filmtörténeti szempontból igazi remekművet alkotott, negyven operatőrt alkalmazott hozzá a felvételeknél.
Következő kiemelkedő filmjét - Hitler tanácsára - az 1936-os olimpiai játékokról forgatta, ami a mai napig etalonnak számít a sportközvetítések terén. Az akkori közvélemény igazi műalkotásnak és hatékony eszköznek tartotta Hitler kezében.
Utoljára 1944-ben találkozott Hitlerrel, amikor is nagyon letargikus állapotban találta a vezért. Aztán 1945-ben véget ért a háború, és a győztesek a felelősök után kutattak. Leni Riefenstahlt az ausztriai Kitzbuhlban tartóztatták le. A tiszt, aki kikérdezte, később egy megtört nőre emlékezett. Valóban nem illett rá a náciszimpatizáns szerep, de ettől függetlenül mélységesen szomorú volt.
A háború után arra kötelezték, hogy szakadjon el teljesen a náci eszméktől. A procedúrának az lett a vége, hogy ismét nácibarátnak kiáltották ki. Utoljára 1998-ban próbálta megvédeni magát a nagy nyilvánosság előtt. Ebben az időszakban munkája sem nagyon akadt. Az 1950-es években újra emlegetni kezdték a nevét, amikor egy törzsről forgatott filmet.
Leni Riefenstahlt tehetségének köszönhetően újra felfedezték, azonban a múlt titkait - mint anynyian mások - mindörökre magával vitte. Nem volt hajlandó elismerni, hogy nácibarát volt, bábu, melyet a Führer saját kénye-kedve szerint rángatott.
Leni Riefenstahl mozgalmas életet élt. 2003-ban, 101 évesen halt meg. Úgy emlékeznek rá, mint kivételes géniuszra, aki rossz helyen és rossz időben élt.