Anyanyelvi őrjárat

Tanulságos levelet kaptam néhány hete Révész György ajkai olvasónktól. Olyannyira tanulságosat, hogy amint elolvastam, elhatároztam, hogy a tanulságokat, amint lehet, megosztom olvasóinkkal is. Mivel amit eltervezek, igyekszem minél előbb valóra is váltani, máris a lényegre térek.
Ismert énekesünk, Koncz Zsuzsa nemrégiben új zenei albumot adott ki. Levélírónk erről egy megyei lapunkban a következőket olvasta (az újságkivágatot egyébként el is küldte nekünk):
"Koncz Zsuzsa utolsó albuma, a Ki nevet a végén idén nemcsak a határainkon belül csendült fel sokszor, hiszen megjárta a Felvidéket és Erdélyt (is)." Ehhez az idézethez olvasónk a következő megjegyzést fűzi: "Koncz Zsuzsának jó erőt és egészséget, valamint újabb albumot kívánok! Az újságírónak és a szerkesztőnek pedig egy kis továbbképzést anyanyelvünkből."
Vajon olvasóinknak is feltűnt-e az, ami levélírónknak, s a szemüket szintén szúrja-e a "Koncz Zsuzsa utolsó albuma" megjelölés utolsó szava? Ha igen, akkor érthető is az ellenérzésük, mivel az utolsó, még inkább pedig a leg- szócskával is nyomósított legutolsó melléknév a hagyományos használatban valóban csupán a térben, időben - vagy akár rangban, tekintélyben, társadalmi megítélésben stb. - a sor végén levő, csak az összes többi után következő személyre vagy dologra vonatkozhat, ahogy erre jeles íróink műveiből számtalan példát idézhetünk is. Íme, egy mondatrészlet Jókaitól: "Érzé elközelgeni utolsó óráját." Vagy egy másik Kosztolányi Dezsőtől: "Ez volt a tanévben az utolsó számtan-fizika óra." De az élet minden területéről idézhetünk ezernyi példát; olyanokat, mint "az utolsó sorba szólt a jegyem", "az utolsó Árpád-házi király", "farsang utolsó napja" stb. Ellenben az is tagadhatatlan, hogy a XIX. századtól kezdve, főleg német minták nyomán, felbukkant s főleg a kereskedelmi nyelvben elterjedt az utolsó, legutolsó melléknévnek olyan használata, amelyben a szó jelentése nem 'a sor végén álló', hanem 'legújabb, legfrissebb'. Ezért mondták s mondják ma is sokan a német letzte Mode mintájára, hogy valaki "az utolsó divat szerint öltözködik", holott sokkal kifejezőbb volna a legújabb, legfrissebb divatról beszélni, s ezért szólt a levélírónk által beküldött szöveg megfogalmazója is Koncz Zsuzsa utolsó albumáról a művésznő legújabb, legfrissebb albuma helyett, noha sokunkkal együtt bizonyára ő is azt reméli, hogy korántsem ez volt a valóban utolsó.
{p}
Persze, a nyelv, azazhogy a nyelvhasználat örökösen változik, s egy-egy kifejezésnek voltaképpen logikátlan s a hagyományostól eltérő formában való elterjedése csak aránylag ritkán okoz zavart, félreértést. Ez a magyarázata annak is, hogy utolsó szavunknak azt a fajta alkalmazását, amelyre levélírónk hívta fel figyelmünket, értelmező kéziszótárunk 2003-as, új kiadása már nem csillagozza meg, azaz nem helyteleníti, ellentétben a korábbi szótárakkal és nyelvművelő kézikönyvekkel. Akit azonban ugyanúgy zavar a Koncz Zsuzsa utolsó albuma-féle, olykor akár félre is érthető, de mindenképpen félremagyarázható megfogalmazás a Koncz Zsuzsa legújabb, legfrissebb albuma változat helyett, mint ahogy levélírónkat zavarja, s ahogy engem is zavar, az ne terjessze ezt a furcsa divatot!