Ebu, a kis buta

Újabb és újabb emberelődök kerülnek elő a régészeti ásatások eredményeként az emberré válás ködbe vesző folyamatában. Legutóbb az indonéziai szigetvilág negyedik legnagyobb szigetétől, Jávától keletre, a kis Flores-szigeten a mai emberrel (a homo sapiensszel) egy időben élt emberféle csontjaira bukkantak. A felfedezés összefüggéseiről Gyenis Gyula antropológus professzor, az ELTE embertani tanszékének vezetője beszélt a tudományos újságírók fórumán.

KultúraT. Dögei Imre2005. 03. 11. péntek2005. 03. 11.
Ebu, a kis buta



Emberi ősfajok: távoli rokonságban éltek

A jégkorszak végi, 18 ezer évesre becsült leletanyag azt bizonyítja, hogy a mai embernek - európai kortársa, a Neander-völgyi  mellett - létezett egy másik, ázsiai unokatestvére is. Lelőhelyéről a kézenfekvő homo floresiensis nevet kapta. A Liang Bua-barlangban talált, a vizsgálatokra legalkalmasabb felnőtt női koponya, valamint más csontmaradványok egykori gazdáját az Ebu becenévre keresztelték.
Vajon milyen is lehetett a szigetvilágban izoláltan élő s végül a kipusztulás sorsára jutott, legújabban fölfedezett ősünk? Alig egy méter magas, két lábon járó, mondhatni törpe emberek voltak Ebu kortársai. Huszonöt kilónyit nyomhattak az "ősmérlegen", 380 köbcentiméteres agytérfogatuk mindössze negyede a mai emberének. Hogy mi okozhatta törpe unokatestvérünk eltűnését, nem tudhatjuk - mondja Gyenis Gyula -, ám könnyen lehetséges: a szigetre érkező homo sapiensszel szemben a jóval kisebb agyú, "butább" emberek alulmaradtak a táplálékért folytatott küzdelemben.
{p}
Huszonöt kilós lehetett a szigetlakó

Nyitott a kérdés, milyen evolúciós összefüggés köt össze vagy választ el minket a homo floresiensistől. A molekuláris antropológia a negyven-ötvenezer éves leleteken is végezhet DNS-vizsgálatokat. A floresi ember maradványai azonban - vélhetően a trópusi viszonyok következtében - alkalmatlanok rá, a csontokban semmiféle szervesanyag-maradvány nincs. (Mellesleg: DNS-vizsgálatok derítették ki, hogy a homo sapiens és a Neander-völgyi ember más-más faj.)
Miközben a nemrég felfedezett törpe ember az indonéziai szigetvilágban halászgatott és vadászgatott, távoli "rokonai" itt, Európában talán éppen az Altamira barlang falaira rajzolgatták a máig fennmaradt állatábrázolásokat.
Az izgalmas téma hallatán fölvetődhet a gondolat: megváltoztatja-e a felfedezés az emberré válás időrendi és más eddig ismert tényeit? Az antropológus professzor szerint aligha. A tudomány hétmillió évig visszamenően tucatnyi emberfajt ismer, amelyek zöme - a Neander-völgyi kivételével - Afrikában alakult ki, s onnan rajzott szét a nagyvilágba. Kétmillió éve innen indult az emberré válás törzsfáján az a faj is, amely végül Flores szigetére sodródva, más homo fajoktól genetikailag elszigetelődve élt, amíg élnie adatott.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek