Kevesebb mint vírus

Amikor a fertőzőanyagot ultraibolya fénnyel világították meg, és az erre semmilyen reakciót nem mutatott, a kutatók számára kiderült, hogy nem tartalmaz nukleinsavat, tehát nem vírus. Következett a kérdés, akkor micsoda?
Hosszas kutatás után végül Prusiner bukkant rá a kiváltó okra, mégpedig egy fehérje formájában. Fölfedezte ugyanis, hogy ez a bizonyos fehérje jelen van az egészséges állatokban is, csak más a térbeli szerkezete. A fertőzést kiváltó és térszerkezetében a normális, átlagos fehérjétől elütő fehérjét prionnak nevezte el. A prion a gazdasejtbe kerülve fertőzővé alakítja át az egészséges térszerkezetű fehérjét. Ez a folyamat láncreakciószerűen terjed tovább, a betegség kiteljesedik, a szarvasmarhák agyszövete elpusztul. Megnyugtató azonban, hogy a kergemarhakór nem olyan veszedelmes fertőző betegség, mint például az influenza, mert a fehérje csak a fertőzött szövetek elfogyasztásával vagy az idegi nedvek útján juthat át például az emberre vagy egyik állatról a másikra.