Magajáró szekér 1478-ból

A világtörténelem egyik legnagyobb és legsokoldalúbb tehetsége, aki nemcsak a képzőművészetben alkotott maradandót, hanem tanulmányaival, ötleteivel a természettudományok számos ágában is letette névjegyét, Michelangelo és Raffaello kortársa volt (1452-ben született a Firenze melletti Vinci nevű településen - ezt őrzi nevében is -, és színes, mozgalmas és munkás hatvanhét év után I. Ferenc francia király Loire menti Cloux nevű kastélyában hunyta le a szemét 1519-ben.) Az érett reneszánsz korában élő és alkotó Leonardót kortársai is igen nagyra becsülték, számos festménye sokak számára szolgált művészi mintául. A Mona Lisa című közismert műve és az Utolsó vacsora faliképe mellett a Sziklás Madonna, a befejezetlenül maradt Királyok imádása, valamint a Szent Anna harmadmagával című képei is értékes kincsei a világ nagy múzeumainak. Az Ágaskodó paripáját megfékező lovas című bronz kisplasztikája pedig - amely a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható - alkotójának szobrásztehetségéről tanúskodik.
A kiállításon is bemutatott műszaki ábrái ugyanolyan ihletettséggel és pontossággal készültek, mint művészi illusztrációi, Leonardo művészi és műszaki rajzai között jóformán nincs is különbség sem tartalmi, sem művészi szempontból. Erről az azonosságról ő maga így vall: "A mű feltalálójának szellemében van, de nem juthat tökéletességre a kéz működése nélkül." Munkáiban az elképzelés és a megvalósítás (a szellem és a kéz) tökéletes egységét láthatjuk. Leonardo da Vinci életművét halála után tanítványai rendszerezték és foglalták kötetekbe. Az úgynevezett Windsor Codex mintegy hatszáz vegyes témájú rajzot foglal magában, köztük a művész-tudós valamennyi anatómiai tanulmányát, és ez tartalmazza Imola, a korabeli tudományos elképzelések alapján szerkesztett város híres alaprajzát is. A másik nagy gyűjteményes kötet a Codex Atlanticus nevet viseli, ebben Leonardo természettudományos tanulmányai, jegyzetei és rajzai kaptak helyet a geológia, a növény- és állattan, a mechanika, a hidraulika, a matematika, a grammatika, a harcászat, az építészet és erődítéstan, az aerodinamika, az optika és a folyószabályozás témaköréből - hogy csak a legfontosabbakat említsük.
{p}


A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban bemutatott rajzokat eredeti útmutatás alapján készült modellek jelenítik meg (képünkön is ilyet mutatunk be), amelyek között látható egy kerékpár, egy motor nélküli helikopter, egy nagy repülőgép, valamint az az önjáró szekér, amelynek terve 1478-ban került papírra, s amelyet sokan az autó őseként tartanak számon. A rajzok között tallózva mindenféle csigák, emelőszerkezetek, ostromgépek, hajómodellek, optikai eszközök, golyóscsapágyak ábráira bukkanhatunk. Mellettük pedig - a több mint fél évezrede papírra vetett álmok megvalósulásaként - nagy világcégek gyártmányai: sportautó, helikoptermotor, versenykerékpár, golyóscsapágy.