Műholdas szarvasles

Az erdészetekben és a mezőgazdasági területeken ugyanis mindennaposak a konfliktusok a nagyvadak miatt a földtulajdonosok és a vadászati társaságok között. Ennek oka, hogy a vadállatok előszeretettel táplálkoznak a szántóföldeken meg új telepítésű vagy felújított erdőkben. A kísérletek eredményei alapján jobban meg tudják majd tervezni a vadak által elkerült, illetve kedvelt fa- és cserjefajok arányának telepítését, valamint a zöldtáplálékot nyújtó vadföldek bővítését. A kutatók arra is választ szeretnének kapni, hogy mi idézi elő az erdősítésekre fokozottan veszélyes, téli nagy szarvascsapatok kialakulását. Emellett nagyobb betekintést kapnak az állatok szaporodásába, a fajon belüli és kívüli versengésbe, és következtetni tudnak a mesterséges takarmányozás mértékére is.
A jeladó nyakörveket altatólövedéket alkalmazva erősítették a szarvasokra. A megfigyelés kétféle követési, helymeghatározási és adatelemző módszert ötvöz. Az eleddig használatos nyakörvek is jelezték és tárolták a vad tartózkodási helyét: a szakember egy-másfél kilométernyire megközelítette az állatot, és az előre beprogramozott időszakban egy VHF-jelvevő antenna segítségével letölthette az adatokat a nyakörvről. Az új típusú nyakörv viszont műholdon keresztül, elektronikus levél formájában továbbítja a bemért tartózkodási helyeket az intézet számítógépére. A 2009-ig tartó vizsgálatokat azért végzik a Zalaerdő Rt. területén, mert ott található Európa egyik legértékesebb gímszarvasállománya, és a vadgazdálkodás is magas színvonalú.