Napsugaras talajmosás

A feladattal 1998 óta alkalmazott kutatási szinten is foglalkozik a Szegedi Tudományegyetem kolloidkémiai tanszéke, valamint az MTA Nanoszerkezetű anyagok kutatócsoportja.
A probléma lényege, hogy a talaj sok helyen szennyezett, petróleum, kerozin, vegyipari hulladékok és egyéb anyagok kerültek bele, amelyek maguktól nem bomlanak el. A napfény segítségével ez a gond megoldható: az UV-sugarak, ha a földbe megfelelő katalizátorként speciális anyagot kevernek, amely segíti a nap munkáját, elbomlasztják a szennyeződéseket, mintha ott sem lettek volna. A kutatások talán azért éppen Magyarországon indultak meg, mert ennek a katalizátornak a hordozója a magyar sárga föld, az agyag.A kutatások végeredményeként a technológia nemcsak a szennyezett területek megtisztítására lesz alkalmas. Festékbe keverve például megakadályozza, hogy a védett felületen letapadjon a benzingőz, ilyen módon meggátolhatja a nagyvárosok házainak elkoszolódását. Noha az ilyenfajta felhasználása Magyarországon kevéssé érdekes, de például alagutak légkondicionálójába keverve a katalizátort, azok levegője tisztán tartható. Mi történik a lebomlott, káros anyagokkal? Szén-dioxid lesz belőlük, amely visszakerül a levegő körforgásába, a Föld lélegzésébe. Logikus kérdés ugyanakkor, hogy az eljárás nem erősíti-e az üvegházhatást, amelyet ez a gáz okoz. A tudósok válasza: az így keletkező széndioxid-mennyiség elenyésző.
Az eredmények hasznosíthatók háborúban is, hiszen a káros anyagok lebontása a harcok során is előny. Jelenleg Magyarországon a békés célú felhasználás lehetséges módozatait kutatják. Az eljárás továbbfejleszthető a szennyezett felületek tisztítására, a szegedi kutatók olyan eljárás kimunkálásán is fáradoznak, hogy a napfény "öntisztító" hatását kihasználva eltüntethessék a falfirkákat.