Öt ország folyója

Kiemelték a megáradt Tiszából a vajdasági Újvidék és Versec között közlekedő autóbusz roncsait Nagybecskereknél. A partra emelés azért sem volt egyszerű, mert a folyó mélysége a település határában eléri a 28 métert, ami igencsak meglepő a szőkének, szelídnek és sekély vizűnek ismert, tiszavirágos folyónktól.

KultúraPintér Csilla2005. 04. 29. péntek2005. 04. 29.
Öt ország folyója

Legtöbbet megénekelt folyónk a Duna legnagyobb bal oldali mellékfolyója. Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország, Szerbia területén folyik, hosszúsága 945,8 kilométer. A folyó a Máramarosi-havasokban ered, két ágból - Fehér- és Fekete-Tisza -, amelyek Rahó közelében egyesülnek. Délies irányát megtartja Terebesfejérpatakig, Nagybocskónál pedig nyugat felé fordul. A Visó torkolatától Técsőig határfolyó Románia és Ukrajna között, és Tiszaújlaknál ér hazánkba. A Tisza a Szamos torkolatáig nyugati irányba folyik, és befogadja jobbról a Borsát, balról magyar területen a Túrt. Vásárosnaménytól északnak tart, és jellegzetes kanyarulattal megkerülve a Nyírség hordalékkúpjait, Záhony felé folytatja útját a Beregi-síkon, ahol élesen délnyugatnak fordul, keresztülszeli a Bodrogközt, a Rétközt, és felveszi a Bodrogot. Tokaj alatt éri el a Tisza az alföldi nagy rónaságot, onnan széles kanyarulattal Szolnok irányába tart. Szegednél a Maros torkollik bele, már Szerbia területén pedig az Aranka és a Béga kapcsolódik hozzá. A tiszai vízgyűjtő legmélyebben fekvő pontja Titelnél van (ott ömlik a Dunába).
A Tisza vízgyűjtőjéről tavasszal érkezik a legtöbb víz, ami jelentősen megemeli a - néhol már amúgy is nagyon mély - folyó vízszintjét. A vízjárás szélsőségesebbé válásához hozzájárultak a vízgyűjtő terület hegyvidékein végzett erdőirtások, valamint a belvízlevezető csatornahálózat kiépítése, amelynek vize szintén a folyót terheli. A gyorsabb lefolyás miatt a közelmúltban két és fél-három méterrel emelkedett az árvizek szintje, és a gátak közötti hullámtér feltöltődésével gyakoribbak lettek az árvizek.

Ezek is érdekelhetnek