Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Fájdalmasan kiált, tüzesen szól vagy mélabúsan zeng. Szabadalmaztatója, Shunda Vencel szerint a kevés magyar eredetű hangszer közül a tárogató áll legközelebb népünk lelkületéhez. Jövőjéért azonban aggódnunk kell.
Erdélyben még ma is éneklik a dalt: "Zöld-arany a pázsit selyme, s kék ezüst a tó, messze földön halkan felsír a tárogató." Lehet, hogy nemsokára kevesen tudják, mit jelent e strófa utolsó szava, pedig a Kecskeméten élő Szabó Sándor tárogatóművész évtizedek óta megszállottan fáradozik azon, hogy életben tartsa a hangszert.
- Mára alig több mint száz tárogató lelhető fel Magyarországon - mondja a művész, aki egyébként az Országos Rákóczi Tárogatós Egyesület tagja. - A hangszert eredetileg a szaxofon helyettesítésére szánták, hogy erősítse a zenekarok magyaros hangzásvilágát. Stowasser János volt a legjobb tárogatókészítő, valaha egész tárogatósort, összesen hétféle hangszert készített. Cége 1943-ban beszüntette a gyártást, és nyolc évvel ezelőttig senki nem készített hazánkban tárogatót.
Hogy mi történt ekkor, 1997-ben? Találkozott egy saját tárogatóra vágyó, magyar származású brémai klarinétművész meg egy kihívásokat kereső bajai ezermester, Gregus Pál.
- Eredetileg fémmintakészítő lakatos és gépésztechnikus vagyok - meséli az ezermester. - Amikor felkértek a feladatra, azt se tudtam, mi az a tárogató. Ha valóban létezik, és ember csinálta, akkor nekem is menni fog.
{p}
És Gregus Pál jól gondolta. Bár eleinte sokat küszködött - speciális célszerszámokat tervezett és gyártott, jártasságot szerzett a famegmunkálásban -, a csillagászati áron vásárolt eredeti Stowasser B szoprán tárogató másolata kiválóan sikerült. Amikor művészberkekben tevékenységének híre ment, máris jött az újabb kihívás: egy igencsak elhanyagolt állapotban lévő, a korábban készített szoprán hangszernél jóval nagyobb, úgynevezett B-tenor basszustárogató restaurálására kérte fel a budapesti Operaház volt zeneigazgatója. A hangszerroncs a bajai ezermester kezei között új életre kelt. Gregus Pál az elmúlt nyolc év alatt harminc szoprán és nyolc basszustárogatót készített.
- Inkább muzsikusok viszik. Japánban, Torontóban, Chicagóban, Párizsban, Svájcban és Németországban is van belőle. Egy hangszerem a vajai Tárogatómúzeumban látható.
Bajai műhelyében, a bejárat mellett várakozó hántolatlan fatörzsek egyszer majd fényesre pácolt, csillogó billentyűkkel ékesített tárogatóként szólalnak meg. Miként lehet úgy hangszert készíteni, hogy nem muzsikál a mester? Ehhez a zenei helyett inkább sokoldalú szakmai ismeret és nagy türelem kell. Minden kézi munkával készül, a billentyűkhöz rögzített bőr bevonatú párnáktól az utolsó kis rugóig.
- Sokan még ma is azt gondolják, a tárogató kizárólag Rákóczi korabeli és irredenta nóták megszólaltatására alkalmas, pedig ez egyáltalán nem így van. Ha tudnánk alakítani egy tárogatókvartettet, bebizonyíthatnánk, hogy bármi gyönyörűen megszólaltatható rajta a komolyzenétől a dzsesszig - reménykedik Szabó Sándor.
Ehhez azonban a Gregus Pál által készített kétféle hangszer mellett szükség lenne egy harmadik, úgynevezett Esz-alto tárogatóra is, melynek egyetlen fennmaradt példányát féltve őrzi a Magyar Nemzeti Múzeum. Többévnyi próbálkozás és a Bács-Kiskun Megyei Múzeumigazgatóság közbenjárása ellenére a kópiakészítés iránti kérelmet nemrégiben elutasították.
- Biztonsági okokra és szigorú műtárgyvédelmi előírásokra hivatkoztak - kesereg a tárogatóművész. - Tudatták, hogy magánszemély számára nem kölcsönöznek, és ha engednék is a másolatkészítést, azt kizárólag múzeumi célokra tennék. Most a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához fordultam, tőlük várok segítséget és az előzőeknél hatékonyabb közbenjárást.
Megoldás tehát még nincs, csak kérdés: mi nemesebb cél, ereklyeként elzárva tisztelni, vagy életre kelteni és újból elterjeszteni egy hangszert? Amely rendeltetésének csak akkor tesz eleget, ha megszólalhat semmihez nem hasonlítható hangján.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu