Tartozáskövekből épült a nagy fal

Az eddig föllelt forrásmunkák könyörtelen uralkodóként írják le, aki vasakarattal vitte végbe terveit. Így például több millió paraszt valóságos rabszolgaként volt kénytelen építeni a nagy falat. A nemrég nyilvánosságot kapott bambuszdokumentumok is, amelyekre egy korabeli temető föltárása során bukkantak, ezt a vélekedést támasztják alá.
Nagy volt a kutatók meglepetése, amikor egy régi kútból előkerült a 36 ezer följegyzésekkel teli bambuszlapocska. A dokumentumok tisztítása, szárítása, restaurálása három évet vett igénybe, s a kínai régészek most álltak elő az eredménnyel. Kiderült: a bambuszlapok többsége hiteles följegyzéseket tartalmaz Csin Si Huang-ti, az első kínai császár koráról (nagy valószínűséggel az ő udvarában rótták tele őket), arról az időszakról, amikor Kína gazdasági, politikai és kulturális tekintetben egyaránt a virágkorát élte. Más kérdés, hogy kik és hogyan fizették meg az ország nagyhatalommá válásának árát. A legnagyobb áldozatot azok a parasztok hozták, akik a nagy fal építésén dolgoztak. A császár nem fizetett nekik a munkájukért. Trükkje - miként ez a most restaurált bambuszdokumentumokból is kitetszik - felettébb egyszerű volt. Az időjárási viszontagságok, a rossz termés vagy természeti csapások miatt kölcsön felvételére kényszerülő földművesek tömegei csak uzsorakamatra juthattak a császár pénzéhez, s a kölcsönt nagyon sokan képtelenek voltak visszafizetni. Mihelyt ide jutottak, rabszolgamunkára fogták őket. Több millió paraszt került így rabszolgasorba, és építette - immár ingyen - a nagy építményt. Az uzsora, a kölcsön, a fizetség és a büntetés szó több helyütt is szerepel a most megtalált bambuszlapokon, ami a kutatók szerint arra utal, hogy az első kínai császár idejében legalizálták a gazdasági elnyomást.
Csin Si Huang-ti amilyen mostohán bánt a parasztokkal, olyan nagyvonalú volt önmagával. Uralkodása idején épült föl a nagy fal meghatározó része, mintegy ötezer kilométer hosszan. (A fal teljes, 7300 kilométeres hossza az ezerhatszázas évekre készült el, mára épen maradt részei 6400 kilométert tesznek ki.) Az első kínai császár mindemellett hatalmas palotát is emeltetett magának, utóéletéről pedig mauzóleumának megépítésével gondoskodott. Ő volt az, aki nem bízott semmit a véletlenre: mauzóleumában a közelmúltban föltárt, életnagyságú agyagszobrokból álló hadseregével (az agyaghadsereggel) őriztette magát még halálában is.