Az új éra Ludas Matyija: a Szabad Föld irodalmi pályázata

Pályázati kiírás
A Szabad Föld pályázatot hirdet Fazekas Mihály klasszikus művének újraírására (feldolgozására vagy továbbírására) az eredetire emlékeztető alapmotívumokkal, szereplőkkel, eseménysorral, verses, prózai vagy drámai formában (esetleg képregényben), mai vagy tetszőlegesen választott korba és környezetbe ágyazva, szabott terjedelemben.
Jeligés, magyar nyelven írt, nyomtatásban vagy elektronikusan közzé nem tett, szabad közlési jogú munkájukkal hazai és határon túli pályázók egyaránt részt vehetnek a pályázaton. A gépiraton, flopin vagy CD-n rögzített munkákat 2005. július 31-éig kell beküldeni a Szabad Föld címére (1125 Budapest, Istenhegyi út 59-61., vagy 1428 Budapest 8., Pf. 52) "Az új éra Ludas Matyija" megjelöléssel. (Kézírásos küldeményeket nem veszünk figyelembe.) A pályázók külön zárt borítékban mellékeljék a jelige feloldását (név, lakcím, elérhetőség) csatolva hozzá a mellékelt nyilatkozatot.

Nyilatkozat

Alulírott

Név:

Születési hely, idő:

Állandó lakcím:

a Szabad Föld "Az új éra Ludas Matyija" pályázatára benyújtott, mellékelt pályamunka szerzői jogának kizárólagos tulajdonosa tudomásul veszem a kiírás feltételeit. Pályamunkám elfogadása esetén hozzájárulok a lapban való és kötetbeli nevesített közléséhez.


(Aláírás)
{p}
A pályamunkák terjedelmi felső határa: 12 000 karakter (kb. 6,5 gépelt oldal v. 200 sor), képregény esetén egy Szabad Föld-oldalfelület betöltésére alkalmas képmezőmennyiség. (Természetesen ezen belül tetszőlegesen kurtább is lehet a pályamunka.)
A szerkesztőség által kinevezett bírálóbizottság (Adonyi Sztancs János, Bognár Antal, Dulai Sándor, Horváth László, Király Farkas, Szilágyi Márton, Szücs Gábor) dönt a pályamunkák elfogadásáról.
Az elfogadott jeligés alkotások közül a legjobbakat (legalább tízet), egyenként 50 000 forint tiszteletdíjjal honorálva a Szabad Föld teljes névvel közzéteszi a lapban és a Szabad Föld Könyvtár 2006-ban megjelentetni tervezett gyűjteményes kötetében. (A zsűri ennél több munka megvásárlását is javasolhatja.)
A 350 000 forintos fődíjat, a Szabad Föld Lúdtoll Díját az olvasók döntik el! Augusztus 19-i számunktól kezdődően az új Ludas Matyi-oldalon szavazócédulát találnak, mellyel az utolsó pályamunka megjelentetése után a legjobbnak talált írásra szavazhatnak tetszőleges számú cédula beküldésével. (Sokszorosított szelvényt nem veszünk figyelembe.)  A szavazók közt könyvjutalmakat sorsolunk ki.
Egyúttal külön felkérő levelet küldünk tudtunkkal e műfajban otthonos vagy ilyen játékra kapható íróknak, hogy - pályázaton kívül - saját átírt változatukat kínálják fel megvásárlásra jövő évi gyűjteményes kiadásunkba.

Részletes feltételek
A mű a pályázó mint szerző kizárólagos, még közzé nem tett alkotása, amelyre nézve harmadik személynek semmilyen szerzői, felhasználói vagy egyéb joga nem áll fenn, és a pályázó, mint szerző a mű felhasználására a kiíró részére a kiírásban megjelölt körben - a pályázati kiírásban megjelölt díjazás ellenében - jogot ad (közzététel a lapban és az antológiában).
A pályázó a fentiekre nézve polgári jogi felelősséget vállal, és mentesíti a kiírót minden olyan követeléstől, igénytől, amelyek a fentiek megsértéséből erednek.
A pályázat benyújtásával a pályázó a pályázati feltételeket maradéktalanul, teljes egészében elfogadja, és magára nézve kötelezőnek tekinti.
A pályázaton nem vehetnek részt a kiíró Szabad Lap Kft. alkalmazottai, szerződéses munkatársai, továbbá ezen személyek közeli hozzátartozói.
A kiíró fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot bármikor, indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa.
A  pályázattal kapcsolatban felmerült költségek a kiíróval szemben nem érvényesíthetőek, a pályázaton mindenki saját felelősségére és költségére vesz részt.
A zsűri eltekint a közízlést sértő, a jó erkölcsbe ütköző, pornografikus, valamint faji, vallási, nemzeti csoport vagy egyes személyek ellen türelmetlenséget szító és célzatosan napi politikai pamfletnek készült, valamint megtörtént esetek személyiségi jogokat sértő feldolgozásának figyelembevételétől.
{p}
Az új éra Ludas Matyija
Észrevétlen múlt el felettünk egy jeles évforduló: éppen kétszáz éve volt tavaly, hogy megszületett a népies hangvételű magyar irodalom egyik alapműve: a Lúdas Matyi. A mű 1804-ben elkészült első változatának kézirata, de még másolata sem maradt fenn. Legelőször, név nélkül, csak 1815-ben, Bécsben, majd 1817-ben, már a szerző nevének betűjelével jegyezve jelent meg Fazekas Mihály munkája.
Csodálkoznánk, ha tétova, felbolydult világunkban, amikor egyének, közösségek és társadalmak keresnek szilárd támpontot, irányt, nem bukkanna fel ez a nemzetközi vándortéma, s ne ötölne fel senkiben jelenünkhöz igazítása, egy nagyobb jogbiztonságért, jobb erkölcsiségért kiáltó (mai, tegnapi, tegnapelőtti) kor közállapotainak ismerősen újszerű, érdekfeszítő ábrázolása.
S ha így van, vétek lenne, ha a mindig, minden korosztályban olyannyira közkedvelt olvasmány legjobb mai párdarabjai is csupán oly sokára kaphatnának nyilvánosságot, mint nagy elődjük, Fazekas remekműve.  
A Szabad Föld ezért Az új éra Ludas Matyija címmel nyílt, jeligés pályázatot hirdet - ilyesfajta vállalkozásaikról ismert alkotókat ugyanakkor külön is felkérve rá, fiatal írókat részvételre buzdítva - a Lúdas Matyi újraírására (esetleg továbbírására) versben, prózában, drámában (vagy akár képregényben).
A legjobb pályamunkákat augusztus 19-i ünnepi számunktól kezdve közöljük.
A Lúdas Matyi magától értetődően mindenkié, egyformán "ért hozzá" minden olvasója, mai változatait is nyilván meg tudja tehát ítélni a legtöbb olvasó. Szerkesztőségünk ezért módot talál arra, hogy a Szabad Föld olvasói szavazószelvénnyel maguk dönthessék el, melyik újmódi Ludas Matyit tartják a legsikerültebbnek. Szerzőjét illeti meg a 350 000 forintos Lúdtoll közönségdíj.
A válogatott pályázati munkákat (illusztrálva) - a meghívásunkra pályázaton kívül jelentkező írók elfogadott munkáival együtt - terveink szerint a Szabad Föld Könyvtár gyűjteményes kötetében jelentetjük meg jövőre, Fazekas Mihály születésének 240. évében.
{p}
Az alapmű
Katonáskodván főhadnagy Fazekas Mihály egyik ujját is elvesztette egy ütközetben, mielőtt a kalandos élettel felhagyott, a háborúzástól megcsömörlött volna. Visszahúzódottan tudóskodva írta meg ezután, sullai-cervantesi sugallatra, az állatmeseíró Phaedrustól vett mottóval ellátott híres Lúdas Matyiját, gördülékeny hexaméterekbe vígan simuló, ízes magyar nyelven.
A fordulatos cselekmény, a kendőzetlen szókimondás, az élethű figurák, a vérbő humor, az éles társadalomrajz, az eleven nyelvezet, a sallangmentes tömörség, a közlendő kerek megformáltsága, az olvasmányosság (ma is dicséretes erények) teszik a - mellesleg asszír eredetre visszamenő, moldáv, ukrán, spanyol változatban is élő - történet egyedi "magyarítását" örök életűvé.
Debrecen puritánul becsületes főpénztárnoka, Fazekas Mihály, akire később a "polgárkatonaság" - azaz a város akkori rendőrsége - megszervezését bízták, a valahai zabolátlan önkény és az önbíráskodó bosszúállás példájával, Döbrögi háromszori megleckéztetését megverselve hirdette, hogy tanácsosabb a jogsérelmek tisztességesen szabályozott orvoslása. De ugyanakkor azt is, hogy vétség után is van esély a megigazulásra, s igazságosság és rend a követendő erkölcsi mérce, mert - közelebbi kortársunk, József Attila szavaival - "elmék, nem vadak vagyunk".
A pikareszk téma jelenünk forgandó évtizedeiben jó ideje úgyszólván itt hever az utcán, elébünk tolakszik, és sok-sok alakváltozatában elevenedik meg, tegnapunkból és félmúltunkból ismerősen, pesti és vidéki kiadásban, szűkebb és tágabb szomszédságunkban. Jól ismert alakjait, fordulatait, tanulságait szeretnénk viszontlátni szabadon megújított, életszerű, elgondolkodtató és felszabadító hatású mai alakban: az új éra Ludas Matyijában.
{p}
Az újra s újra átírt Lúdas Matyi
Fazekas Mihály elbeszélő költeményének népszerűségét jelzi, hogy első megjelenésétől kezdve hányféle módon alakították át szövegét - olykor apró, olykor jelentősebb változtatásokkal módosítván a történet lehetséges értelmezéseit.
Amikor a művet a XIX. század első felében népszerű ponyvakiadásokban is közzétették, a névtelenül maradt kiadók rögvest saját elképzeléseikhez szabták a szövegét: létezik például olyan ponyvaváltozat, amely egy megbékélést hirdető záradékkal látja el az elbeszélő költeményt, itt ugyanis Matyi megsajnálja Döbrögit, és nem veri meg harmadszorra.
Hasonló eljárást alkalmazott a Lúdas Matyi első, reformkori színpadra alkalmazója, Balog István is, aki olyan énekes tündérbohózatot kanyarított a műből, ahol természetesen ismét megmenekül a javulását ígérő Döbrögi - ehhez beépített a műbe egy szerelmi szálat is, s a végső kibékülést a természetfeletti hatalmak, azaz a tündérek közbelépése tette lehetővé.
Elrajzolták azonban más irányba is a Lúdas Matyit: az 1864-es ponyvaváltozatban, amely a korszak egyik legtermékenyebb "bestseller"-írójához, Tatár Péterhez köthető, Matyi nemcsak végrehajtja a három verést, hanem későbbi sorsáról is megtudhatjuk azt, hogy beállt betyárnak.
Számítsuk ehhez hozzá az 1950-es évek filmfeldolgozását is, amelynek kifakult színeit nemrég állították helyre többéves munkával a filmrestaurátorok: ebben a feldolgozásban a korszak emblematikus férfiszínésze, a népi hősöket megtestesítő Soós Imre alakította Matyit, s körülötte egy antifeudális forradalmi csapat körvonalai kezdtek kialakulni; Matyi itt nincs egyedül - mint Fazekasnál -, sőt, tette csupán jelzés egy majdani, közösségi megmozdulás számára.
Ehhez az átpolitizált változathoz képest is kifejezetten üdítő a - talán legutóbbi - dramatizálás újszerű nézőpontja: Schwajda György átírásában ugyanis a libák szemszögéből látjuk az egész esetet, ráadásul itt Matyi csupán asszisztál legokosabb libája mellett, akitől minden ötlet származik...
S hogy ezekhez képest még milyen új változatok rejlenek benne a Fazekas Mihály-i elbeszélő költeményben, azt majd az újabb átdolgozások mutatják meg.
Szilágyi Márton

Mai átírók
Sok és sokféle átdolgozása született kétszáz év alatt Fazekas Mihály Lúdas Matyijának: a reformkori ponyvanyomtatványoktól, színpadi átiratoktól az osztálytudatos filmig (amit utóbb kiszíneztek), még dalműről is tudunk. Sokféleképpen olvasták is, szerzőjét is sokáig csak találgatták.
Ugyanilyen rejtély, honnan származik az alaptörténet, amely mindenesetre egy nemzetközi vándortémán alapul, amelynek ókori asszír változata éppúgy ismeretes, mint ahogy nyugat-európai és kelet-európai variánsai is. Az irodalomtörténet-írás egy moldvai csángó változat kapcsán jutott arra a - valószínűleg túlzó - következtetésre, hogy a katonáskodó Fazekas egy moldvai hadjárat alkalmával ismerhette meg a történetet; az azonban nem zárható ki, hogy esetleg egy mesemondó katonától hallhatta, valamelyik kaszárnyában. Hiszen a főhadnagyi rangig eljutó Fazekas közkatonaként kezdte katonai pályafutását...
A ponyvaváltozatokban a szöveg különböző átalakításokat, hozzátoldásokat, elrajzolásokat szenvedett; legtöbbször a leszűrni kívánt tanulság diktálta ezeket, gondoljunk csak arra, hogy a Lúdas Matyi megfilmesítése is, az eredetitől valójában eltávolodva határozott eszmei töltést hordozott. Nem részletezzük itt, mely fordulatok, milyen bővítések, hangsúlymódosulások voltak ezek, hiszen a világért sem szeretnénk befolyásolni az újraíró kedvű alkotókat, az alapmű mindenesetre épp azáltal bizonyul remeklésnek, hogy benne a feltalálható folklórváltozatok semmivel össze nem téveszthető alkotássá alakulnak. Olyanná, amely egy erkölcsileg felbomlott, kiszámíthatatlanná vált és irányát vesztett időszakot mutat be, ráutalásait azonban - ekörül vita van - tévesen gondolták régebbinek, mondjuk, a középkori kereszteshadjáratok körülinek, hiszen azok alighanem a Dózsa-féle pórlázadásra vonatkoztak.
Dolgozatában Szilágyi Márton azt állapítja meg, a Lúdas Matyiban a szerző erősen ragaszkodik egy olyan erkölcsi világrendhez, amelyben a morál alapja kizárólag a Gondviselés működése lehet. A vállalkozó kedvű mai átírók bizonyosan nyitott szemmel járnak a világban, s megtalálják a módot, hogy életre hívják az új éra Ludas Matyiját.
{p}
Lúdas Matyi - egy színes egyéniség
Bizonyára sok olvasónk tudja, hogy a Lúdas Matyiról film is készült. Ezt vehetjük akár természetesnek is, hiszen minden irodalmi remekmű sorsa, hogy előbb-utóbb szalagra kerül. Ám a Lúdas Matyi különleges helyet foglal el a magyar mozgóképgyártás történetében: ez az első színes magyar játékfilm. S ez azért is nagy szó, mert 1949-ben forgatták, alig néhány évvel a színes technika amerikai megjelenését követően.
Az alkotástól a kultúrpolitika irányítói nem sajnálták a pénzt, s ahogy szokták mondani, sikerre volt ítélve. Ehhez persze az anyagi ráfordítás önmagában kevés lett volna, kellettek hozzá a kiváló tehetségek is. A rendezést Nádasdy Kálmánra, az Operaház főrendezőjére bízták. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az ötlet tőle származott, ő jelentkezett vele a filmek készítésére akkoriban áment mondó dramaturgiai tanácsnál.
Nádasdy Kálmán hatalmas műveltségű zeneszerző (Kodály-tanítvány), opera- és színházi rendező volt - híján a filmrendezői tapasztalatoknak. Hiátusával leginkább saját maga volt tisztában, ezért tapasztalt filmeseket gyűjtött maga mellé. Társrendezőnek például a szakmát nagyszerűen ismerő Ranódy Lászlót. A szerepeket részben az akkoriban feltűnő fiatal tehetségekre, részben hírességekre bízta. A főszerepet a húszéves Soós Imre kapta, kedvesét pedig az egy évvel nála is fiatalabb Horváth Teri alakította. Játszott a filmben Somlay Artur, Kiss Manyi, Görbe János, Pártos Erzsi, Ruttkai Éva, Fónay Márta, Szemes Mari is.
De térjünk vissza a film igazi különlegességéhez, a színes technikához, amelyet a stáb kiválóan alkalmazott, s ez leginkább Hegyi Barnabás operatőrnek volt köszönhető. Egyrészt remek ízlésének, másrészt pedig annak, hogy nem kívánta kisajátítani az összes döntést, a kosztümök, díszletek színeiről munkatársaival közösen határozott. Az eredmény: a színek visszafogottak, ami azért fontos, mert nem vonja el a néző figyelmét a lényegesebb részletekről.
Annak ellenére, hogy a Lúdas Matyi az első színes magyar produkció, a színes film használata nem volt teljesen ismeretlen a szakma előtt. Illés György (interjúnk a magyar filmoperatőrök doyenjével a 10. oldalon), aki a filmben másodoperatőri feladatot kapott, már forgatott ezzel a technikával - elsősorban filmhíradókat. Ezek után kapta a feladatot, hogy a budapesti Világifjúsági Találkozóról dokumentumfilmet forgasson - kizárólag színes filmre. Az alkotás kiválóra sikeredett, maga Joszif Visszarionovics Sztálin tüntette ki Nemzetközi Békedíjjal...
Egyszóval, a Lúdas Matyi humorral és feszültséggel teli, kiváló ritmusú film, tetézve némi politikai áthallással is: háromszor veri ezt viszsza Lúdas Matyi Döbrögin... A nézők pedig meghálálták az alkotók gondos munkáját: több mint ötmilliónyian váltottak rá jegyet.
Hardi Péter