Mozaik

Csigák az űrállomáson
Háromnapos út után a múlt vasárnap érkezett az ISS rövidítéssel jelzett nemzetközi űrállomásra a Progressz M-53-as, legénység nélküli orosz teherűrhajó, amelyet a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból indítottak útra. Az űrhajó élelmiszert, vizet, kiegészítő fölszereléseket és szórakoztató mozifilmeket szállított a Föld körül keringő űrállomásra az ott április óta szolgálatot teljesítő orosz és amerikai űrhajós számára. A rakománnyal különleges küldemény is érkezett: a földi központ hatvan csigát küldött az ISS-en folyó tudományos kísérletekhez. Mivel a csigák és az ember egyensúlyáért felelős sejtek működése között nagy a hasonlóság, a kutatók a puhatestűek űrbeli viselkedése alapján próbálnak hasznosítható tapasztalatokat gyűjteni arról, hogyan hat a súlytalanság állapota az emberi szervezet egyensúlyközpontjára.

Őszibarack belülről
Régi gondja a vásárlóknak, illetve az élelmiszerek ellenőreinek, hogy a zöldségek és gyümölcsök a beltartalmi értékük szempontjából is ugyanolyan vonzóak, kiválóak-e, mint amilyennek külsőleg látszanak. Erről idáig csak a termény fölvágásával, kóstolással lehetett teljes biztonsággal meggyőződni. A külső minőségjegyek, mint például a szín vagy a termésen esett sérülések megállapítása, illetve az ezek alapján végzett válogatás technikailag már megoldott, legújabban pedig rendelkezésre áll az a találmány is, amellyel a gyümölcs héja alatt rejtőző tulajdonságok, így az íz- és zamatanyagok is meghatározhatók. Ez a lézersugárral "látó" eszköz amerikai fejlesztés, amellyel eddig alma és őszibarack beltartalmi értékeit vizsgálták. A berendezés érzékelő műszere olyan lézersugarat bocsát a termésbe, amelynek elemei (fotonjai) ott minden irányban szétszóródnak, majd visszaverődnek. A visszavert lézerfény mennyiségéből a hússzilárdságra lehet következtetni, az elnyelt fény mennyisége pedig a gyümölcs cukortartalmáról vall. E két tulajdonság egybevetése pedig már megbízható tájékoztatást ad a gyümölcs érettségéről, ízéről, élvezeti értékéről.
{p}
Hóleopárdok emberközelben
Egy amerikai orvostanhallgatót ért az a szerencse, hogy lencsevégre kaphatta a Föld egyik ritka és gyönyörű ragadozóját a Himaláján. A fiatalember a hegyi kecskék természetét tanulmányozta éppen, amikor nagy meglepetésére megpillantotta a fenséges állat egy példányát. Szakemberek szerint mintegy hétezer hóleopárd él a Himalája hegyei között szétszóródva, ahova a kecskepásztorok ellenük viselt pusztító hadjárata miatt menekültek. Kutatók negyven év után bukkantak újra egy példányukra. Feltételezik, hogy nagyobb számban fognak megjelenni az ember lakta területeken. Állatvédő csoportok máris oktatóprogramok szervezésébe kezdtek, hogy meggyőzzék a hegyi pásztorokat a kihalás szélére sodródott hóleopárdok védelmének fontosságáról, és megtanítsák őket arra, hogyan tartsák távol nyájaiktól kíméletes eszközökkel a ragadozókat.

Múmiák szépe
Ha valaha múmia-szépségversenyt rendeznének a világon, a pálmát alighanem az a lelet vinné el, amelyre nemrégiben bukkantak a régészek az egyiptomi Szakkra közelében. A fakoporsóban fekvő majd' 2400 éves halott nevét nem sikerült kideríteni, csak annyi bizonyos, hogy Krisztus előtt 380 körül élhetett. Amikor a régészek leemelték a szarkofág fedelét, abban egy feltűnő épségben megmaradt múmiát találtak, amelynek arcát aranyozott kék maszk takarta. A múmiapólyán élénk színekkel ábrázolták a túlvilági élet fázisait. A halott balzsamozási módja is arra utal, hogy életében az előkelőségekhez tartozhatott.