Új ásvány

Egy siófoki gyűjtő, Kövecses-Varga Lajos eddig nem látott ásványkülönlegességre bukkant a Fejér megyei Mányban. Elküldte a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézetébe, ahol Sajó István annak kristályszerkezeti és kémiai vizsgálatai után kiderítette: az ásvány nem tartozik a jelenleg ismertek egyetlen csoportjába sem, a Földön ez az első belőle.

KultúraB. Tóth Máté2005. 06. 10. péntek2005. 06. 10.
Új ásvány

- Az új ásványról ki kellett állítani egy "személyi igazolványt", amely a róla szóló legfontosabb adatokat tartalmazza; ezt követően törzskönyveztetni kellett a hollandiai székhelyű nemzetközi szakértői testülettel, ahol végül bejelentették: új ásványt fedeztek fel Magyarországon - tudtuk meg a kutatómunkába bevont Szakáll Sándortól, a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékének vezetőjétől.
A kochsándorit névre keresztelt ásvány víztartalmú kalcium-alumínium-karbonát, amelynek külön érdekessége, hogy egy bezárt szénbánya területén bukkantak rá. A mai Magyarország területén eddig összesen négy új ásványról állítottak ki törzskönyvet. A kochsándorit és a mátrait mellett a pilsenit szulfidot Nagybörzsönyben fedezték fel, jelenleg egy külföldi kutatók által föllelt, szintén nagybörzsönyi lelőhelyű szulfid törzskönyvezési eljárása zajlik.
Az új ásvány rendszerint a gyűjtőről vagy az előkerülési helyről kapja a nevét. S hogy miért lett ez a szóban forgó éppen kochsándorit? Koch Sándor, a Nemzeti Múzeum ásványtárának munkatársa, a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem tanára, a hazai ásványkutatás legjelentősebb alakja emlékére, aki alapvető könyveket, cikkeket írt a magyar ásványokról.

Ezek is érdekelhetnek