Hóvihar a nyári Tiszán

Nyár derekán hóvihar a Tisza mentén - fut át az ember agyán, amikor délután hat óra tájban megelevenedik a folyó, és fehér színű rovarok rajai emelkednek a levegőbe. Egyre többen lesznek, úgy kavarognak, mint amikor a szél hordja a havat. A jelenség megragadta Tóth Zsolt Marcell rendező-operatőrt is, aki a tiszavirágzásról természetfilmet készített, amelyet nemrégiben mutatott be a Duna Televízió. A film szakértője, a kérészek elismert kutatója, Turcsányi István biológus lapunknak elmondta, a tiszavirág Európa legnagyobb termetű kérésze. Farokfüggelék nélküli testhossza mintegy három centiméter. A két farokfüggelék kifejlett hímen hét-nyolc centiméteres, azaz a rovar teljes hossza meghaladja a tíz centimétert. (A nőstények és a nem teljesen kifejlett szárnyas hímek rövidebbek.)
A kérész lárvája általában három évig fejlődik, és átlagosan hússzor vedlik. A mederfalban ásólábaival készített U alakú járatban él, és apró szerves törmelékeket, parányi szervezeteket szűr ki a vízből. Az érett lárvából júniusban és július első felében bújik ki a szárnyas alak. A vízben vedlik először. A járatát elhagyó lárva a felszín felé úszik, majd a víz színén a lárvabőrből kibújva szárnyra kap. A hímek a partra repülnek, és a fák, bokrok levelein, az agyagos talajon megkapaszkodva újra vedlenek, ilyképpen válnak kifejlett kérésszé. A nőstények nem vedlenek másodszor, mert a víz színén lárvabőrükből kibújva már párosodni képesek. Emiatt a hímek korábban bújnak elő, és a víz színe fölött járőrözve keresik a felbukkanó nőstényeket. Amint rájuk lelnek, egyszerre akár húsz hím is ráveti magát a nőstényre, és megtörténik a párosodás. A szárnyas alak repülése és párosodása a tiszavirágzás. A megtermékenyített nőstény a párosodás után felrepül, és - rendszerint a víz folyásával ellentétes irányban haladva - lerakja hét-nyolcezer tojását. Azok odatapadnak a meder szilárd aljzatához. A tiszavirágzás a délutáni óráktól a sötétség beálltáig tart, általában két-három napon át. A kérészélet azonban tényleg rövid, hiszen valamennyi kibújt példány még aznap elpusztul. Talán a természet ellentételezése, hogy a nőstény meg nem termékenyített tojásainak mintegy fele így is képes kikelni. Kedvezőtlen körülmények között ez a faj előnyére válik, mivel párosodás nélkül is kialakul az újabb nemzedék.
A faj Európában fordul elő nagyobb folyók középső és alsó szakaszán. Hollandiában és Németországban is megtalálható volt, de a XX. század elején kipusztult, ahogy Csehországban és Lengyelországban is. Jelentős állománya ma a Tiszánál és mellékfolyóin - a Bodrog, a Körösök, a Maros mentén - található. A tiszavirág hazánkban - miként Szlovákiában is - védett, eszmei értéke 2 ezer forint, európai védelmét a berni konvenció II. függeléke írja elő. Oltalma azért is indokolt, mert fontos szerepet tölt be a táplálékláncban, a folyók életében. Halak táplálékául szolgálnak lárvái. Mivel szűrő szervezetként szerves anyagot vonnak ki a vízből, javítják a minőségét. Ám ha a víz elszennyeződik, eltűnik a tiszavirág. Mint például Szegeden, ahol a hetvenes években megszűnt a virágzás, a vízminőség javulásával, a kilencvenes évek végén azonban ismét megjelent, és újra meghonosult a Maroson is.