Mozaik

Hidrogénnel repült a gép
Két sikeres próbarepülés áll a Global Observer névre keresztelt hidrogén üzemanyagú repülőgép mögött, amely egyszeri tankolással 24 órát képes a levegőben tölteni. (Az Egyesült Államokban gyártott kísérleti gép az amerikai hadsereg arizonai támaszpontjáról startolt.) A pilóta nélküli, távvezérléssel irányított repülő energiaforrása folyékony hidrogén. Az üzemanyagcellás hidrogénmotor elektromos energiát termel, ez hajtja meg a gép nyolc légcsavarját, amelyeket a szárnyakon helyeztek el. A Global Observer sikeres tesztjei reményt adnak arra, hogy a hidrogénre mint energiaforrásra alapozott környezetbarát technológia teret nyerhet a repülőgépiparban is.

Kétezer éves magból kelt a pálma
A virágos növények ivaros szaporítóképletei, a magvak többnyire kettőtől hat évig őrzik magukban az élet csíráját (addig csíraképesek), a tíz év fölöttiek csírázóképessége már ritkaság. Ezért nagy szenzáció az izraeli régészek fölfedezése, akik a Maszada erődben folytatott ásatásaik során olyan, még csíraképes datolyamagra bukkantak, amelynek kora a szénizotópos vizsgálatok szerint kétezer évesre tehető. A magot elvetették, s a belőle sarjadt datolyapálma növekedése mára túlhaladta a harminc centimétert is. A leveléből vett DNS-mintából kiderült, hogy örökítőanyaga jelentősen eltér a ma élő, egykor Irak területén őshonos datolya leszármazottainak génszerkezetétől. A gyógyszerészkutatók remélik, hogy ez a mára kipusztult ősi faj még tartalmazza nedveiben azokat a hatóanyagokat, amelyeket a datolyából kivonva fertőzések kezelésére használtak az ókorban.

Biogázzal száguld a vonat
Svédországban indult útjára a minap az a személyvonat, amelynek mozdonyát biogáz, illetve az annak elégetéséből származó energia hajtja. Az óránként 130 kilométeres sebességre is képes "zöldvonat" mintegy ötven utas szállítására alkalmas, és hatszáz kilométert tesz meg egyetlen tankolással.
{p}
Számítógépes matthenger
Hatjátszmás mérkőzést vívott Londonban a világranglista hetedik helyén álló angol Michael Adams sakknagymester és a Hydra névre keresztelt számítógép.  A Hydra ez idő szerint a világ legerősebb gépe: hatvannégy 3-3 gigahertzes processzoron fut, teljesítményét pedig 16, egyenként 32 gigabites memória adja. Ez teszi képessé arra, hogy kétszázmillió lépést elemezzen másodpercenként, és ennyi közül válassza ki a legjobbat - nagymester legyen a talpán, aki fölveszi vele a versenyt. Az angolnak nem is sikerült: már a negyedik játszmában eldőlt az ütközet.

Madarakat fog az egérragasztó
Nagykanizsán öt házi rozsdafarkút mentettek ki természetvédők a padra kent egérragasztó fogságából. A ragasztóval valaki egérfogás céljából kente be a padot. A védett madarak így sem élték túl, mert tollazatukat teljesen tönkretette a ragasztó, amelyet semmiféle oldószerrel nem lehetett eltávolítani. Hasonló eset történt Zalában is, ott gyöngybaglyok estek áldozatul: miközben lecsaptak a ragasztóban vergődő egerekre, maguk is odaragadtak. Az esetek rendre azt igazolják, hogy az egérfogás új módszere több kárral jár, mint haszonnal, és ráirányítja a figyelmet a hagyományos, jól bevált mechanikus egérfogókra.

Indulhat a Phoenix
Két év múlva, 2007 nyarán útjára indulhat a szonda egy kutatóegységgel, amely a Mars északi sarkvidékén végrehajtott landolás után víz, jég (vízjég), illetve élet nyomai után kutat a bolygón. A Phoenix - amelynek jövőbeni útjáról frissiben döntöttek az amerikai űrhajózási ügynökség (NASA) vezetői - valójában egy hosszú karral fölszerelt robot, amely képes leásni a jégréteg alá az örökösen fagyott marsi talajban, és az onnan vett mintákat mérőberendezéseinek segítségével elemzi. Érzékelőeszközei olyan kifinomultak, hogy vizet, szerves molekulákat, illékony anyagokat is képes meghatározni velük.