Viccében él a nemzet

Az első ilyen típusú gyűjtemény 1982-ben jelent meg, németül. Azóta a világ több részén adtak ki hasonló köteteket, és most a magyar közmondás-ferdítéseket is rendszerezték. Ez azért is érdekes, mert a közmondásokat már sokan halottnak nyilvánították, pedig ilyen átalakított formában nagyon is élénken élnek az ifjúsági nyelvben és a szlengben egyaránt. Gyakori fordulat például az "aki másnak vermet ás, az sírásó vagy földmunkás", "ki korán kel, álmos lesz egész nap".
"A ferdítések módja, terjedése jellemez egy-egy kultúrát is - közli T. Litovkina Anna. - Német és angolszász nyelvterületen nagyon elterjedt típus az úgynevezett 'wellerizmus", amely nevét Charles Dickens Pickwick Klub című regényének egyik alakjáról, Samuel Wellerről kapta, aki különösen sok ilyen kifejezést használt. Ez a közmondás-ferdítés rendszerint három részből áll: az első egy közmondást, szólást tartalmaz, a második megnevezi a beszélőt, a harmadik pedig a szituációt. A közmondás és a szituáció általában ellentmond egymásnak, nem illenek össze, így a 'wellerizmusok' is alátámasztják azt, hogy a közmondások igazságtartalmát nem mindig veszik komolyan: 'live and let live, as the criminal said to the hangman' ('élni és élni hagyni - mondta a bűnöző a hóhérnak'). Ez a ferdítési típus a magyar nyelvben ritkábban fordul elő, de ide sorolhatók az olyan kifejezések, mint 'tévedni emberi dolog - mondta a sündisznó, és lemászott a súrolókeféről'."
A közmondások tipikus elferdítése lehet egy betűnek, szónak, félmondatnak a kicserélése. Vargha Katalin szerint ezekben a példákban bővelkedik a magyar nyelv: "porban az igazság", "egy kecske nem csinál nyarat", "nyugalom, a hosszú élet ritka" - "tolvaj szüli az alkalmat", "erős a bors, de kicsi", "mennél jobb, annál rosszabb". Olyan is előfordulhat, hogy szinte az összes szó új helyre és új szerepbe kerül: "aki másba beleesik, magának ás vermet." A szűkítés, az elhagyás, amely az előző példáknál ritkábban fordul elő a magyar nyelvben, azért szintén megtalálható: "amit ma megehetsz, ne halaszd holnapra", "a pénz boldogít". Néha annyira elferdítik a közmondást, hogy csak egy-két szó marad meg belőle: "közös mosógépnek vízköves a csőrendszere". Az a közös ezekben a megoldásokban, hogy csak akkor érdekesek, ha ismerjük az eredetit, amihez viszonyítani tudunk. Tehát az, hogy gyakran fiatalok hoznak létre ilyen szövegeket, azt jelenti, ismerik a közmondásokat, amelyek tovább élnek a ferdítésekben.
(A Kossuth Rádió Szonda című műsora nyomán)