Fémháló az érben

A bypass, azaz megkerülő műtetek mellett, melyek lényege, hogy a koszorúér működésképtelensége miatt a szív vérellátását egy máshonnan, például a combból eltávolított ér szívbe történő átültetésével állítják helyre, évek óta alkalmazzák az úgynevezett tágításos beavatkozásokat. Ilyenkor a szűkült érbe kis katétert vezetnek, amelynek végén egy ballon van, amit ha felpumpálnak, kitágítja az eret. A kitágult érbe egy fémhálót ültetnek, így az ér tág marad. Csakhogy az ér védekezik az idegen anyag ellen, mégpedig úgy, hogy sejtjei szaporodni kezdenek, "benövik" a fémhálót, és ezzel az esetek 20-25 százalékában néhány hónap alatt ismét érszűkületet hoznak létre.
A forradalmi változást e technika továbbfejlesztése hozta. Felfedezték ugyanis, hogy ha a hálót egy sejtburjánzást gátló anyaggal vonják be, akkor az erek átjárhatósága hosszú időn át megmarad. Bodor Elek szívsebész professzor a kongresszuson elhangzottakról elmondta: közel 30 000 beteg adataiból az derült ki, hogy a  sejtburjánzást akadályozó gyógyszerrel bevont modern hálók alkalmazásával a páciensek több mint 95 százalékánál az erek még három év elteltével is tágasak maradnak. Hosszabb távú megfigyelések még nincsenek, hiszen új eljárásról van szó, az eddigi eredmények azonban a bevont hálók gyors elterjedését vetítik előre.
Magyarországon kevés ilyen műtétet végeznek, mert az impregnált háló nagyon drága. Bodor professzor szerint azonban az amerikai adatok bizonyítják, hogy áruk megtérül, hiszen a beteg csak három napig van kórházban, és egy hét után már munkaképes. A nyitott szívműtétek hoszszabb kórházi kezelést, intenzív osztályos ellátást igényelnek, és a páciens általában csak két hónap elteltével tud ismét dolgozni.
(A Kossuth Rádió Mindennapi tudomány című műsora nyomán)