Kutatóbázis kacsalábon

Nyolcvan kutatóállomást működtet 1904 óta 27 nemzet az Antarktiszon. Különleges környezete miatt külön figyelmet érdemel az angol Halley állomás: egy gleccser végén, egy olyan, úgynevezett jégszoknyán áll, amely évi négyszáz méteres sebességgel csúszik a tengerbe.

Kultúra2005. 08. 05. péntek2005. 08. 05.
Kutatóbázis kacsalábon

A jég töredezése és a jégleválások, a borjadzások miatt az állomás elhasználódik, akár még a tengerbe is becsúszhat, ezért időről időre cserélni kell. A szélsőséges körülmények lehetőséget adnak arra, hogy kipróbálják, hogyan lehet folyton változó adottságok között folyamatos emberi jelenlétet fenntartani.
Ámbár az Antarktiszon minden kutatóállomás küzd az elemekkel. Az amerikai Scott-Amundsen kutatóbázis ugyan szilárd ponton áll, ámde eltemeti a hó, s a kutatóknak harminc méterrel a felszín alatt kell áttelelniük, elviselve az itt kialakuló erős bezártságérzést. Az angolok ezzel szemben egész télen nézhetik a tájat, a sarki fényt. Cserébe persze hallgathatják a sokszor óránként száz kilométernél is erősebb szél zúgását. A nagy szél és a hőmérséklet-különbségek az állomás anyagát is megviselik. Jelenleg már az ötödik Halley állomást nyűvik, s 2004-ben az angol Antarktisz-kutatásokat koordináló bizottság pályázatot írt ki az új Halley állomás terveire. A jó nyolcvan pályamunka közül nemrég választották ki a nyertest. Meglehetősen futurista épületegyüttes, akár a Marson vagy a Holdon is elképzelhető - mondja Molnár Attila Dávid természetfilmes, a magyar Antarktisz-kutató program tagja, aki 2003-ban részt vett a magyar expedícióban. Az állomás épületei hét-nyolc méteres, hidraulikus lábakon állnak, melyek külön-külön mozgathatók, és sítalpakban végződnek, hogy időről időre a szárazföld felé lehessen vontatni a húsztonnás lakókocsikat.
A vonatszerűen összekapcsolt épületsor közepén áll a narancsszínben pompázó központi átrium. Minden modulban nyolc hálószobát alakítottak ki, a központban pedig a kávézótól a könyvtárig sokféle helyiség, uszoda, szauna, sőt üvegház is található, ahol a kutatóknak szánt zöldségeket lehet termeszteni. A Déli-sarkon a zöldség igen nagy érték. Mellesleg az antarktiszi egyezmény tiltja bármiféle műtrágya bevitelét, ezért a zöldségeket pingvinguanón termesztik. Ha a tervek sikerülnek, a 2008-2009-es ausztráliai nyári idényben az angolok már az új állomást használják, mely télen 16, nyáron 56 embert tud majd befogadni.
(A Kossuth Rádió Szonda című műsora nyomán)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek