Mozaik

Augusztusi meteoreső
Augusztus a csillaghullás évadja, noha csillagászati értelemben nem csillagok, hanem csak parányi meteorok villannak föl ilyenkor a derült éjszakai égbolton, s egy részük szabad szemmel is látható. A jelenség háttere, hogy a Nap körül keringő Földünk minden év augusztusában találkozik az úgynevezett Perseida-meteorrajjal, amelyet a Swift-Tuttle nevű üstökösről leváló törmelék alkot. A meteorraj igen nagy, másodpercenként 60 kilométeres sebességgel száguld az űrben, illetve zúdul bolygónk légkörébe. A levegővel ütközve a meteorok anyaga 1000 Celsius-fok fölé hevül, és fényjelenség kíséretében néhány tizedmásodperc alatt elég - azaz "lehull a csillag".

A fáraó mesés kincsei
Nagy valószínűséggel I. Amenhotep fáraó sírkamrája az az ókori építmény, amelyet most készülnek feltárni lengyel és egyiptomi régészek a Királyok Völgyében. I. Amenhotep a nyolcadik dinasztia második fáraójaként időszámításunk előtt 1500 évvel látta meg a napvilágot. Húszévnyi uralkodása idején virágkorát élte az Egyiptomi Birodalom, aminek - a régészek feltételezése szerint - meg kell látszania a fáraó sírmellékleteiben is. A kutatók azt remélik, hogy a sírkamrába jutva olyan mesés kincsekre lelnek, amelyek Tutankhamon sírmellékleteinek gazdagságához foghatók. A fiatalon elhunyt uralkodó 1922-ben föltárt sírjában ugyanis 1200 kilogrammnyi aranytárgyat és ékszert találtak, egyéb használati eszközök sokaságával együtt.

Barátok közt hosszabb az élet
Ausztrál kutatók ezerötszáz idős ember életét figyelték tíz éven át, különös tekintettel a társas kapcsolataikra. A vizsgálatokból kiderült, hogy akiket jó ismerősök, barátok vesznek körül, azok tovább élnek, mint a társtalanok. Az is nyilvánvalóvá lett, hogy a barátok, amellett, hogy támaszt jelentenek a bajban, jó hatással vannak az öregek egészségi állapotára is. A közvetlen rokonság gondoskodása és az életkor meghosszabbodása között a kutatók nem találtak összefüggést, a barátok jelenléte az idős emberek életében viszont egyértelműen pozitív hatást mutatott.
{p}
Tengely nélküli háromkerekű
Ülése a Forma-1-es autóéhoz hasonlít, szerkezete pedig a motorkerékpárral áll rokonságban. Abban azonban mindenképpen egyedi, hogy kerekei tengely nélküliek. Ez a különös jármű egy finn konstruktőr tervezőasztalán született, és ma még csak makett formájában létezik. Nem kizárt azonban, hogy az ötlet a jövő fő háromkerekű közlekedési eszközévé növi ki magát. A makett karosszériája igen áramvonalas, a három tengely nélküli kerék a felni belső pereme révén kapcsolódik az elfektetett futóműhöz, meghajtásukról a tervek szerint egy villanymotor gondoskodik majd. A villanymotorok működtetéséhez szükséges elektromos áramot a járműtestbe épített ötszáz köbcentis motorral tervezik előállítani. Az íves futófelületű gumiabroncsok, illetve a kanyarodáskor részben dőlni, részben elfordulni képes kormányszerkezet segítségével minimálisra csökkenhet a jármű borulékonysága, ami egyik gyengéje a klasszikus háromkerekűeknek.

Étkészlet Pompejiből
Észlelve a veszélyt, minden bizonnyal a tulajdonosa dobálta kosárba 79-ben, a Vezúv kitörésének idején azt az étkészletet, amelyre most bukkantak a régészek Pompejiben, az ásatások során. Elmenekülni azonban nem tudott velük, mert a vulkáni lávaömlést kísérő mérgező gázok a halálát okozták. A húszdarabos étkészletet vésett borospoharak, kisebb asztali edények, tányérok, egy szervírozótál és egy merőkanál alkotja, amelyet a hamu és a láva rendkívül jó állapotban őrzött meg az utókornak. A kosár mellett megtalálták a férfi holttestét is.