Iránytű

Kiállítás
Közönségcsalogató kulturális szenzációnak nevezhető a budapesti Szépművészeti Múzeumban október 9-éig látható Dürer és kortársai - Művészóriások óriásmetszetei című kiállítás. Először tekintheti meg a hazai közönség az I. Miksa császár diadala néven ismert műalkotásokat, a világ legnagyobb fametszetét és fametszetsorozatát. A Habsburg-uralkodó a kor legnagyobb reneszánsz német művészét, Albrecht Dürert bízta meg több más jelentős mesterrel egyetemben, hogy az Európában mindössze néhány évtizede elterjedt technika, a fametszet segítségével készítsenek a dinasztiáját és saját uralkodását dicsőítő, monumentális emlékműveket. Az impozáns méretű rajzok az antik példák nyomán megörökítik az udvari élet, az uralkodó környezetének pompás részleteit, Miksa csatáinak jeleneteit, családfáját. A tárlat anyagának jelentős része a múzeum tulajdonában lévő, a XVIII. században az eredeti nyomódúcok alapján készült lap, amelyhez a hiányzó részeket két bécsi intézmény adta kölcsön.
Magyar népi ékszerek címmel a budapesti Néprajzi Múzeumban látható kiállítás. Azokat a ruhákra vagy testre kerülő ékességeket tekinthetik meg az érdeklődők, amelyeket a XIX. és XX. században viseltek a falusi és mezővárosi társadalom tagjai, parasztok, pásztorok, kisiparosok. A tárlat földrajzi szempontból felöleli az egész magyar nyelvterületet. Az önálló ékszerek mellett az ékszerszerű ruhadíszek közül a magyarság leginkább szíjcsatokat, tűket, kapcsokat használt. A díszek nem csupán az adott testtájat hangsúlyozták, a nemzetiséget, a származást és a rangot is jelezték. Utaltak viselőjük vagyonosságára, társadalmi rangjára, életkorára, vallási, nemzetiségi, foglalkozási hovatartozására, s ezentúl az egyén életének fordulópontjaira is. Az ékszerviseléshez számos bajelhárító, óvó- és gyógyító erővel kapcsolatos hiedelem társul, így az ékszerek mágikus szerepe sem elhanyagolható. A tárlat október 30-áig tart nyitva.
{p}
Könyv
Modern prózairodalmunk egyik megteremtője, Bródy Sándor legidősebb fia, a kolozsvári színésznőtől született Hunyady Sándor is a novella- és tárcaírás mestere lett. Nagybátyja eddig nem publikált levelezését jelentette meg Alexander Brody, az a Bródy-unoka, aki reklámguruként is rendkívül sikeres. Az évtizedek óta Amerikában - és az utóbbi időben itthon is - tevékenykedő üzletember néhány esztendeje Honoluluban találta meg azt az utazóládát, amelyben édesanyja őrizte a Bródy-hagyatékot. Elmélyült könyvtári, levéltári munkával kutatta, és most a Honvágy című kötetben tette közzé Hunyady Sándor legfiatalabb testvéréhez, az akkortájt már Amerikában újságíróként tevékenykedő Bródy Illéshez 1938-1939-ben írt leveleit. A gyűjtemény családtörténetként és kordokumentumként egyaránt izgalmas olvasmány. A korabeli események, a levelekben említett személyek fotói a tengerentúli, hazai magán- és közgyűjteményekből kerültek elő. (Ulpius-Ház)
 "Dárius és társai találkoznak az USA hadseregével. Eközben megtudjuk, hogyan lehetséges százhúszezer hadifogoly társaságában életben maradni..." - olvashatjuk Bíró András Dárius Nyugaton című regénye egyik fejezetének bevezetőjében. S persze még sok minden másra is fény derül ebben az olvasmányos, a második világháború idején játszódó regényben. A főhős egy katonai szolgálat elől menekülő joghallgató, aki, miután lebukik, munkaszolgálatosként tankcsapdákat ásva kerül bele a háború által kirobbantott "történelmi gödörbe", amelyből aztán - szemfülessége, találékonysága révén - mindenféle izgalmas kalandba bonyolódva keveredik ki, melyeket sok minden más mellett átszőnek a fizikai és lelki megpróbáltatások, a bajtársiasság, a szerelem és a honszeretet szálai. (Magánkiadás)
{p}
Film
Ritkaság számba megy manapság egy fekete-fehér mozidarab. Ezek közé tartozik Vranik Roland Fekete kefe című első nagyjátékfilmje, amely mindjárt fődíjat is kapott a legutóbbi Magyar Filmszemlén újszerű filmnyelvi megoldásaiért és az alkotói célokat kivételes pontossággal szolgáló csapatmunkájáért. Pohárnok Gergely pedig a legjobb operatőrnek járó díjat vehette át. Szóval született egy ízig-vérig magyar vígjáték, mely négy fiatal fiú, Zoli, Döfi, Anti és Papi kéményseprői ámokfutását dolgozza fel. Egyikük figyelmét felkelti egy különleges eljárással készült kábítószer: Ficu, a díler hasisolajjal kevert növénnyel eteti kecskéjét, s az így létrejött kecskebogyókat árulja jó pénzért. Természetesen ezt is kipróbálják, majd ők is kecske után néznek... Persze lehetetlen végig elmesélni a fordulatokban bővelkedő nyolcvanpercnyi sztorit, s ez nem is célunk - inkább moziba invitáljuk olvasóinkat. (Budapest Film)

Színház
A magyar művésztársadalom kilencvenötödik születésnapját ünnepli Faludy György költőnek, akit joggal nevezhetünk magyar Odüsszeusznak, hiszen a görög hőshöz hasonlóan bebarangolta a világot. Közben megismerkedett a XX. század nagy személyiségeivel, például Albert Einsteinnel, aki forradalmian újat hozott a tudományban; összebarátkozott a magyar származású, világhírű íróval, Koestler Artúrral. Faludy mestert szeptember 22-én, csütörtökön este hétkor többek között az alábbi művészek köszöntik nagyszabású műsor keretében a Nemzeti Színházban: Haumann Péter, Kulka János, Pogány Judit, Psota Irén, Törőcsik Mari, Kocsis Zoltán, Vámos Miklós.