Mozaik

Vízjég a Marson
Csillogó jégtó alakja körvonalazódik azon a fölvételen, amelyet az európai űrügynökség Mars Express űrszondája közvetített a Földre. Az űreszköz éppen a vörös bolygó északi pólusának közelében fényképezett egy mindeddig névtelen krátert, amikor feltűnt a különleges képződmény. A 35 kilométer átmérőjű, a peremétől számítva mintegy két kilométer mély gödör alján csillogó folt a kutatók szerint minden bizonnyal vízjég, amely egész évben megfigyelhető, mert itt, az északi pólus tájékán sem a nyomás, sem a hőmérséklet nem elég magas ahhoz, hogy a víz párává váljon (szublimálódjon), és eltűnjön a világűrben. (A tudósok állítják: a víz egykor meghatározó szerepet játszott a Mars felszínének formálásában, amint ezt a ma is látható széles és mély folyóvölgyek, gödrök és vízmosások is mutatják.) A mostani fölfedezés döntő jelentőségű lehet a jövőbeni Mars-missziók szempontjából, amikor ember által vezetett űrhajók indulnak a Földről, és bázisukhoz a marsi vízjégből nyerik majd a vizet.

Repülőgépbontó
A franciaországi Chateauroux városában született meg Európa első vállalkozása elhasznált repülőgépek bontására, illetve újrahasznosítására. A kiöregedett gépmadarakat legelőször a veszélyesnek minősülő kerozintól, illetve a klimatizációs és egyéb berendezések ártalmas anyagaitól tisztítják meg, majd a pilótafülkét és az utasteret darabjaira szedik. A törzseket és a szárnyakat borító fémet, amely több mint hatvan százalékban alumíniumot tartalmaz, újrahasznosítják. Ami a jövőbeni "alapanyagot" illeti, aligha marad munka nélkül a vállalkozás, hiszen az európai érdekeltségben készülő Airbusból három éven belül ötszáz új gépet állítanak rendszerbe, aminek következtében számos régebbi típusú, elhasználódott repülő landol majd a bontóban.

Szén nanocsövekkel a daganat ellen
Az atomi parányok világát kutató és ennek eredményeit alkalmazó nanotechnológia egyik nagy vívmánya a szén nanocsövek létrehozása. Olyan parányi mesterséges szerkezetek ezek, amelyek átmérője mindössze fele egy DNS-molekuláénak, így több ezer is elfér belőlük egy átlagos méterű sejtben. (A szén nanocső egyéb tulajdonságaiban is különleges, szilárdsága például a gyémántéval vetekszik. Olyan szilárd, hogy saját súlyát 500-600 kilométeres hosszban is elbírná. Összehasonlításképpen: az acél csupán 25-30 kilométeres hosszban lenne képes ilyen teljesítményre.) Amerikai kutatók most olyan eljárást fedeztek föl, amelynek során szén nanocsöveket juttatnak be a daganatos sejtekbe. Ezt követően infravörös lézerfénnyel sugározzák be környezetüket, aminek következtében a nanocsöveket tartalmazó sejtek erősen fölmelegszenek, és elpusztulnak, míg az egészséges, nanocsövek nélküli sejtek sértetlenek maradnak, mert rájuk nem hat a sugárzás. Az eljárás még gyerekcipőben jár, mivel az eddigi kísérleteket csupán laboratóriumi sejttenyészetekben végezték el. Fejlesztése időt és sok további kísérletet igényel.

Házőrző robot
Kifejezetten háztartások számára fejlesztette ki az egyik japán robotgyártó cég azt a robotot, amely a házat védi. Az emberre (pontosabban inkább gyerekre) hasonlító szerkezet mintegy negyven centiméter magas, és két és fél kilogrammot nyom. Tud járni, beépített kamerájával pedig "belátja" az útja közben elébe táruló teret. A felvételeket a "gazdi" mobiltelefonjára továbbítja, aki így bármikor megfigyelheti lakását, bármely sarkán is tartózkodik a világnak. A házőrző robot hangvezérléssel működik, a tulajdonos hangját telefonról is fölismeri.