Ha elapadnának az olajkutak...

A nyersolajból aszfalt, mindenféle kőolajszármazék, zsiradék, kerozin, alacsonyabb és magasabb kalóriatartalmú üzemanyag készül, az olaj további feldolgozásából gyógyszereket, fájdalomcsillapítókat, rágógumit, élelmiszer-adalékokat, tartósítószereket, kozmetikumokat és számos egyéb fogyasztási cikket állítanak elől. Gépjárműveinkben is csaknem kivétel nélkül valamilyen kőolajszármazékot használunk (dízelolajat, benzint, kerozint).
A Katrina hurrikán számos emberéletet követelt az Egyesült Államokban. Lerombolta a helyi infrastruktúrát, az olajtermelő központokat, és súlyos anyagi károkat okozott az ország legjelentősebb olajfinomítóiban és repülőgép-üzemanyag-tartályaiban. Az ellátás akadozása és a hadászati tartalékokhoz való korlátozott hozzáférés világszerte az olajár ingadozásához vezetett. Szakértői vélemények szerint az olaj hordónkénti ára még az idén 13 százalékkal növekszik. Matt Simmons, az Egyesült Államokban élő olajpiaci szakértő úgy véli: a történelem legnagyobb olajválságának eshetőségével kell szembenéznünk. A szükséglet most először meghaladhatja az ellátást.
A nyersanyagkészletek jelentős bevételi forrásai az olajtermelő országoknak, s egyben nemzetközi konfliktusok, viszályok kiváltói. A legnagyobb olajkészletek többségét a föld mélye rejti, felszínre hozásuk jelentős befektetéseket igényel. Olajlelőhelyek több kilométerrel a tenger, illetve az óceán feneke alatt is meghúzódnak, onnan az olaj csak különleges fúrási eljárással bányászható ki. Minden kontinensnek van olaja. Dél-Amerikában Venezuela, Észak-Amerikában az USA, Kanada, Afrikában Algéria, Zaire, Angola, Ázsiában Oroszország, Irak, Irán, Szaúd-Arábia, Kuvait, Európában Norvégia, Románia, Albánia és Lengyelország rendelkezik jelentős nyersolajkinccsel.
Az olajfúrás és a -bányászat története az ókori Kínáig nyúlik vissza, Krisztus előtt 320-ra. Modern korunk legsikeresebb olajfúrását Edwin Drake végezte, 1859-ben, Pennsylvania államban. Harminc méter mélyre hatoló fúrással körülbelül 15 hordónyi nyersolajat termelt naponta. Ez a vállalkozás tekinthető a modern olajbányászat és feldolgozóipar kezdetének. A második világháború után az arab országok vezető szerephez jutottak, mindenekelőtt az USA olajellátásában. A közel-keleti olajtermelők és Venezuela 1960-ban közös érdekvédelmi szervezetbe (OPEC) tömörültek.
Az Egyesült Államok, a világ vezető gazdasági nagyhatalma nagymértékben függ a kőolajellátástól. Még elképzelni is nehéz, mi történne, ha e folyékony arany hirtelen elapadna. Minden bizonnyal jelentős következményei lennének az USA és a világ többi országa gazdasági, társadalmi és politikai helyzetében. A Discovery Channel Milyen lenne a világ kőolaj nélkül? című műsora egyedülálló nézőpontból mutatja be az Egyesült Államok olajfüggőségét, és megvizsgálja annak következményeit, ha jelentősen csökkennének - netán elapadnának - a világ olajkútjai.
(Milyen lenne a világ kőolaj nélkül? Discovery Channel, október 16., 20.00.)